Quality Versus Equality. The Integration as the Component of Primarly School’s Excellence – a Cross-Cultural Perspective
DOI:
https://doi.org/10.12775/PBE.2016.075Keywords
education system, equal chances, mainstreaming, inclusive education, special needs, minoritiesAbstract
This study is about the continuous flaring debate how to measure the school’s performance, how the integration efforts will be equivalent in addition to the absolute value of student performance. Contributors analyzed the international processes which determine the role ofpublic education and its effectiveness both internationally and with special focus on Hungary. Authors tried to emphasize local characteristics and highlight how globalization processes are suitable for the performance of schools in V4 countries. In the article, there was also
given a description of the paradigm shift in the Hungarian educational system and the role of the inclusive integrated school in the framework of Hungarian integration efforts. This Hungarian framework was compared with Polish, Czech and Slovak solutions. This work could be instructive for educators based on the historical and societal similarities of these four countries.
References
Alexander, K.L., Entwisle, D.R., Olsen, L.S. (2001), Schools, achievement, and inequality: A seasonal perspective, Educational Evaluation and Policy Analysis, 23(2), pp. 171–191.
Balázs J., Bass L. (2005), gyógypedagógus pályatükör A gyógypedagógusok pályaútja és társadalmi helyzete, Szociális Munka, 2005/3, p.3–17.
Bánfalvy Cs. (2009), A fogyatékos emberek iskolai integrációjáról, „Esély” 2009/2, pp. 3–16.
Bennet J. (1986), A developmental approach to training intercultural sensitivity, in: J. Martin (ed.), Special Issue on Intercultural Training, International Journal of Intercultural Relations, 10 (2): pp. 179–186.
Bishop, R. (2013), Indigenous and other minoritized students, in: Hattie, J., Anderman, E.N. (eds), International Guide to Student Achievment, Routledge, New York, pp. 74–76.
Bourdieu, P. (1984), Distinctions. A Social Critique of the Judgment of Taste, Harvard University Press, Cambridge.
Bourdieu, P. (1986), The forms of capital, in: Richardson J. (Ed.), Handbook of Theory and Research for the Sociology of Education, Greenwood, New York, pp. 241–258.
Czech Statistical Office 2014. [online] [accessed on 2014-07-07]. Available at: http://www.czso.cz/csu/2012edicniplan.nsf/t/9200475FB6/$File/pvcr061.pdf
Csapó, B., Fejes J.B., Kinyó L., Tóth E. (2012), Az iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban, TARKI, Budapest.
Erőss, G. (2008), Mozaik Magyarország felfedezése, avagy az esetlegesség uralma, in: Berényi E., Berkovits B., Erőss G, AZ iskolába rendezett gyerek – kiváltság és különbségtétel a közoktatásban, http://real.mtak.hu/1676/1/47040_ZJ1.pdf
Farnicka M. (2014), Future perspectives as a condition of positive adaptation of young adults after traumatic experience, „Current Issues in Personality Psychology”, 2(3), pp. 164—170.
Farnicka, M. Liberska H. (2015), Uwarunkowania poczucia dobrostanu psychicznego u dzieci w środowisku szkolnym, „Problemy Wczesnej Edukacji” , 4 (31), pp. 77–92.
Fukuyama, F. (2008), Falling Behind: Explaining the Development Gap between Latin America and the United States, Oxford University Press, Oxford.
Gajewska G. (2002), Edukacja środowiskowa w przestrzeni życiowej dzieci i młodzieży: środowisko edukacyjne a poczucie oparcia dzieci i młodzieży – studium pedagogiczne, Wydawnictwo Edukacyjne Akapit, Toruń.
Gajewska G. (2014), Children’s Sense of Safety under Different Forms of Care at School and Where They Live, in: H. Liberska & M. Farnicka (eds.), Child of many Worlds: Focus on the Problem of Ethnic Minorities, Peter Lang Edition, Frankfurt am Main, pp. 129–139.
Green, A. Preston, J. Sabates R. (2003), Education Equality and Socila Cohesion: A Distributional Model The Centre for Research on the Wider Benefits of Learning Institute of Education, http://eprints.ioe.ac.uk/5502/1/Green2003Education.pdf
Green, Th.F. (1980), Predicting the behavior of the educational system, Syracuse, New York.
Györgyi Z. (2014), Az oktatás eredményei, haszna, megtérülése, in: Széll K. [szerk.], Az OECD az oktatásról – adatok, elemzések, értelmezések, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, pp. 29–40.
Györgyi Z., Kőpatakiné Mészáros M. (2012), Oktatási egyenlőtlenségek és sajátos nevelési igények, in: Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/jelentes
Hajdu T, Kertesi G, Kézdi G. (2014), Roma fiatalok a középiskolában: beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból, in: Kolosi T., Tóth I. Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2014. Budapest, TÁRKI. pp. 265–302.
Halász, G. Lannert, J. szerk. (2003), Jelentés a magyar közoktatásról Országos Közoktatási Intézet, Budapest.
Havas G. – Zolnay J. (2011), Sziszifusz számvetése, „Beszélő” 16(6), pp. 24–49.
Hijzen, A., B. Menyhert (2016), Measuring Labour Market Security and Assessing its Implications
for Individual Well-Being, OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No. 175, OECD Publishing, Paris. DOI: http://dx.doi.org/10.1787/5jm58qvzd6s4-en.
Holeček, V. Farnicka M. (2014), National Minorities with a Focus on the Roma Problem and its Historical and Social-Psychological Aspects, in: H. Liberska & M. Farnicka (eds.), Child of many Worlds: Focus on the Problem of Ethnic Minorities, Peter Lang Edition,
Frankfurt am Main, pp. 67–83.
Hüse L., Balogh E., Barnucz N., Fónai M., Zolnai E. (2014), The discourse of social exclusion and its benefits for the majority, in: Liberska, H., Farnicka, M. [eds.], A Child of many Worlds: Focus on the Ethnic Minority Problem, Peter Lang, Frankfurt am Main, pp. 47–66.
Kasacova and Karikova (2014), Keller J., Mártonfi Gy. (2006), Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények, in: OKI. Jelentés a magyar közoktatásról (2006), Országos Közoktatási Intézet: pp. 377–413.
Kertesi G. – Kézdi G. (2009), Általános iskolai szegregáció Magyarországon az ezredforduló után, „Közgazdasági Szemle”, LVI. évf. 11. sz., pp. 959–1000.
Kertesi G. – Kézdi G. (2012), Ethnic segregation between Hungarian schools: Long-run trends and geographic distribution, „Budapest Working Papers On The Labour Market”, No. 8.
Kertesi G., Kézdi G. (2005), Roma children in the transformational recession: Widening ethnic schooling gap and Roma poverty in post-communist Hungary, Budapest Working Papers on the Labour Market, BWP No. 2005/8.
Kosíková V. Liberska H. & Farnicka M. (2014), Formative function of assessment in a psycho-didactical context, „Polskie Forum Psychologiczne”, 19, nr 1, 7–16.
Limbach-Reich, A. (2015), Reviewing the Evidence on Educational Inclusion of Students with Disabilities: Differentiating Ideology from Evidence, „International Journal of Child, Youth and Family Studies” 2015/ 6(3), pp. 358–378.
Liskó I. (2001), A cigány tanulók és a pedagógusok, Iskolakultúra 11–12, pp. 3–14.
Mayer, J. (2006), Az első, a második és az n-edik iskolai esély (hátrányos helyzetű tanulók iskolai kudarcai és a kompenzáció lehetőségei), „Új pedagógiai szemle” 56(12),pp. 37–54.
Messing V., Molnár E. (2008), „…több odafigyelés kellett volna…” – A roma gyerekek iskolai sikerességének korlátairól, „Esély” 2008/4, pp. 77–93.
Nagy M. (2002), Cigány tanulók az iskolában. A tanárok beszélnek, „Magyar Pedagógia” 102/3, pp. 301–331.
Neményi M. (2007a), …igen, vannak cigányok. Identitás-változatok tizenéves roma gyerekek szülei körében, „Esély” 2007/4, pp. 37–52.
Neményi M. (2007b), Az iskolai esélyek társadalmi meghatározottsága. Kutatási zárótanulmány.OECD (2015): Education Policy Outlook 2015: Making Reforms Happen. OECD Publishing. DOI: http://dx.doi.org/10.1787/9789264225442-en.
Papp G. (2012): Az integráció, inklúzió fogalmak tartalmi elemzése gyógypedagógiai megközelítésben nemzetközi és magyar színtéren, Gyógypedagógiai Szemle 2012(4) http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=41&jaid=602.
Papp Z. A. (2011), A roma tanulók aránya Magyarországon és a tanulói teljesítmények az általános iskolai oktatásban, in: Bárdi N. – Tóth Á. szerk.: Asszimiláció, integráció, szegregáció: párhuzamos értelmezések és modellek a kisebbségkutatásban, Argumentum, Budapest, pp. 224−267.
Radó P. (2007), Oktatási egyenlőtlenségek Magyarországon, „Esély” 2007/4, pp. 24–36.
Róbert P. (2004), Iskolai teljesítmény és társadalmi háttér nemzetközi összehasonlításban, in: Kolosi T., Tóth I. Gy., Vukovich Gy. (szerk.): Társadalmi riport, TÁRKI, Budapest, pp. 193–205.
Spatig-Amerikaner, A. (2012), Unequal Education: Federal Loophole Enables Lower Spending on Students of Color, Center for American Progress, Washington.
Szabó D. (2015), Utazó gyógypedagógiai szolgáltatás a résztvevők oldaláról, „Iskolakultúra” 2015/5-6, pp. 74–92.
UNESCO (1994), The Salamanca Statement and Framework for Action on Special Needs Education, Printed in UNESCO. http://www.unesco.org/education/pdf/SALAMA_E.PDF
UNESCO (2015): Education of All 2000–2015: Achievments and Challenges. Global Monitoring Report, UNESCO Publishing. http://unesdoc.unesco.org/images/0023/002322/232205e.pdf
Varga J. (2009), A tanárok elosztása a különböző szociokulturális hátterű tanulókat tanító iskolák között, in: Fazekas K. szerk.: Oktatás és foglalkoztatás, MTA KTI Budapest, p. 65−83.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
Stats
Number of views and downloads: 490
Number of citations: 0
