Queen Euphrosyne and Princess Elizabeth: Hospitaller consorores or donate in the 12th century?
DOI:
https://doi.org/10.12775/OM.2023.002Keywords
history, the Middle Ages, military orders, Hospitallers, Hungary, dynasty, settlement, donationsAbstract
The study examines the chronology of the settlement of the Hospitaller Order of Saint John in Hungary and Central Europe, and render the events a new context, partly through the re-interpretation of charter materials and narrative sources. A characteristic feature of Central Europe is that the members of the dynasty played a significant, sometimes decisive role in the establishment (Hospitallers) and foundation (Stephanites) of hospitaller orders, in contrast to Western Europe, where the establishment and consolidation of a monastic community was mainly ensured by private donations. In the Kingdom of Hungary, the wife of King Géza II, Queen Euphrosyne of Kievan origin, and their daughter, Princess Elisabeth, along with her husband Prince Frederick, played an important role in the early support of the Hospitallers in the Czech lands. The conclusion of the study, partly through a correction of the chronology of the Annales Posonienses, is that Euphrosyne made her major donation around 1176, and following it she took the habit of the Order as a consoror or donat, and she spent her last years in one of its monasteries.
References
PRIMARY SOURCES
Budapest. National Archives of Hungary, Collectio Ante-Mohacsiana.
A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története. Vol. I. Edited by László Erdélyi and Pongrácz Sörös. Budapest: Stephaneum, 1902.
A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára / Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vásonkeő. Vol. 1. Edited by Imre Nagy. Pest–Budapest: Societas Histor. Hung., 1871.
“Annales Posonienses.” Edited by Emericus Madzsar. In Scriptores rerum hungaricarum: tempore ducum regumque stirpis arpadianae gestarum. Vol. I, edited by Imre Szentpétery, 119–27. Budapest: Academia Litter. Hungariae, 1937–1938.
“Annales Posonienses.” Edited by Wilhelmus Arndt. In Annales aevi Suevici, ed. Georg Heinrich Pertz, 571–73. Monumenta Germaniae Historica. Scriptores (in Folio) 19. Hanover: Hahn, 1866.
Árpád-kori oklevelek 1001–1196 / Chartae antiquissimae Hungariae. Edited by György Györffy. Budapest: Balassi Kiadó, 1997.
Az Erdődy család bécsi levéltárának középkori oklevélregesztái, 1001–1387. Edited by Éva B. Halász and Ferenc Piti. Budapest–Szeged: Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára, 2019.
Cartulaire général de l’ordre des Hospitaliers de Saint-Jean de Jérusalem. Vol. 1. Edited by Joseph Delaville le Roulx. Paris: Ernest Leroux, 1894.
Codex Diplomaticus et Epistolaris Moraviae. Urkundensammlung zur Geschichte Mährens. Vol. I. Edited by Anton Boczek, Berthold Bretholz, and Vincenz Brandl. Brünn: Ex Typographia Caroli Winikerli, 1836–1903.
Codex diplomaticus et epistolaris regni Bohemiae. Vol. I/1. Edited by Gustavus Friedrich. Pragae: Alois Wiesner, 1904.
Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae. Edited by Richard Marsina. Bratislava: Academiae, 1971.
Codex Diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Edited by Georgius Fejér. Vol. II. Budae: Typogr. Regiae Universitatis Ungaricae, 1829. Vol. III. Budae: Typogr. Regiae Universitatis Ungaricae, 1829. Vol. V/1. Budae: Typogr. Regiae Universitatis Ungaricae, 1829. Vol. VII/5. Budae: Typogr. Regiae Universitatis Ungaricae, 1829.
Endlicher, Stephanus Ladislaus. Rerum Hungaricarum monumenta Arpadiana. Sangalli [St. Gallen]: Scheitlin, 1849.
Hazai Okmánytár Codex diplomaticus patrius. Edited by Imre Nagy. Vol. VI. Győr–Budapest: Sauervein Géza betűivel, 1876. Vol. VII. Győr–Budapest: Typis Alexandri Kocsi, 1880.
Írott források az 1116–1205 közötti magyar történelemről. Edited by Gábor Thoroczkay. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 28. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely, 2018.
Krónikáink magyarul. Edited by Péter Kulcsár. Történelmi Források 3. Budapest: Balassi Kiadó, 2006.
Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. Vol. 1. Edited by Ferdinandus Knauz. Strigonii–Budapestini: Aegydius Horák, 1874–1999.
Ó-Magyar olvasókönyv. Edited by Emil Jakubovich and Dezső Paizs. Tudományos Gyűjtemény 30. Danubia, 1929.
Pauli, Sebastiano. Codice diplomatico del Sacro militare Ordine Gerosolomitano, oggi di Malta. Vol. 1. Lucca: Per Salvatore a Giandomenico Marescandoli, 1733.
Sopron vármegye története. Oklevéltár. Edited by Iván Nagy. Vol. I. Sopron: Litfass Károly Könyvnyomdája, 1889.
Vetera monumenta historica Hungariam sacram illustrantia. Edited by Augustinus Theiner. Vol. I. Ab Honorio PP. III. usque ad Clementem PP. VI.: 1216–1352. Romae: Typ. Vaticanis, 1859.
Urkundenbuch des Burgenlandes und der Angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg. Vol. I. Die Urkunden von 808 bis 1270. Edited by Hans Wagner. Graz–Köln: Böhlau, 1955.
SECONDARY SOURCES
Bom, Myra M. Women in the Military Orders of the Crusades. The New Middle Ages. New York: Palgrave Macmillan, 2012.
Borchardt, Karl. “Military Orders in East Central Europe: The First Hundred Years.” In Autour de la première Croisade: Actes du Colloque de la Society for the Study of the Crusades and the Latin East (Clermont-Ferrand, 22–25 Juin 1995), edited by Michel Balard, 247–254. Byzantina Sorbonensia 14. Paris: Publications de la Sorbonnne, 1996.
Burgtorf, Jochen. The Central Convent of Hospitallers and Templars: History, Organization, and Personnel (1099/1120–1310). History of Warfare 50. Leiden–Boston: Brill, 2008.
Emčenko, Elena B. “Lebensformen in altrussischen Frauenklöstern.” In Monastische Kultur als transkonfessionelles Phänomen: Beiträge einer deutsch–russischen interdisziplinären Tagung in Vladimir und Suzdal’, edited by Ludwig Steindorff and Oliver Auge, 129–143. Veröffentlichungen des Deutschen Historischen Instituts Moskau 4. Berlin: De Gruyter, 2016.
Fehértói, Katalin. Árpád-kori személynévtár: 1000–1301. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2004.
Fessler, Ignaz A. Geschichte von Ungarn. Vol. 1. Leipzig: F. A. Brockhaus, 1867. 2nd edition.
Font, Márta. “Eufroszina.” In Korai Magyar Történeti Lexikon: 9–14. század, edited by Gyula Kristó, Pál Engel, and Ferenc Makk, 205. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994.
Gervers, Michael. “Donations to the Hospitallers in England in the Wake of the Second Crusade.” In The Second Crusade and the Cistercians, edited by Michael Gervers, 155–161. New York: St. Martin’s Press, 1992.
Gervers, Michael. “Pro Defensione Sancte Terre: The Development and Exploitation of the Hospitallers’ Landed Estate in Essex.” In Fighting for the Faith and Caring for the Sick, edited by Malcolm Barber, 3–20. Aldershot: Ashgate, 1994.
Haroška, L. Sv. Jeūfrasinia Pradsłava Połackaja. Paris, 1950.
Hunyadi, Zsolt. “A johanniták a középkori Magyarországon: az első évtizedek.” In Tanulmányok a középkori magyar történelemről, edited by Sarolta Homonnai, Ferenc Piti, and Ildikó Éva Tóth, 29–37. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely, 1999.
Hunyadi, Zsolt. “Cruciferi domus Hospitalis per Hungariam et Sclavoniam... A johanniták Magyarországon a 14. század végéig.” Aetas 17, no. 4 (2002): 52–75.
Hunyadi, Zsolt. The Hospitallers in the Medieval Kingdom of Hungary: c. 1150 – 1387. CEU Medievalia 13. Budapest: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 2010.
Hunyadi, Zsolt. “A johanniták Magyarországon a 12. század közepétől a konstanzi zsinatig.” Máltai Tanulmányok 1, no. 1–2 (2019): 11–124.
Hunyadi, Zsolt. “Papal–Hungarian relations in the late twelfth century: Remarks on the Hungaria Pontificia.” Specimina nova, pars prima sectio mediaevalis 6 (2011): 73–82.
Hunyadi, Zsolt. “The Formation of the territorial structure of the Templars and Hospitallers in the Medieval Kingdom of Hungary.” In Die Geistlichen Ritterorden in Mitteleuropa: Mittelalter, edited by Karl Borchardt and Libor Jan, 183–197, Brno: Matice moravská, 2011.
Hunyadi, Zsolt. “Úton a Szentföld felé. A Magyar Királyság szerepe a II. és III. keresztes hadjáratban.” Hadtörténelmi Közlemények 133, no. 4 (2020): 750–775.
Jan, Libor. “Die Entwicklung des böhmischen Priorats der Johanniter.” In Die Geistlichen Ritterorden in Mitteleuropa: Mittelalter, edited by Karl Borchardt and Libor Jan, 79–98, Brno: Matice moravská, 2011.
Jan, Libor. “Die Johanniter in Böhmen: Bild des Lebens.” In Vergangenheit und Gegenwart der Ritterorden: Die Rezeption der Idee und die Wirklichkeit, edited by Zenon Hubert Nowak and Roman Czaja, 183–196. Ordines Militares. Colloquia Torunensia Historica XI. Toruń: Wydawnictwo Uniwersytetu Mikołaja Kopernika, 2001.
Jan, Libor. “… Mortuus est persecutor noster Saladinus. K způsobu komunikace mezi Českými zeměmi a Palestinou ve 12. a 13. století.” Sborník Prací Filosofické Fakulty Brněnské Univerzity – C (Historické) 44 (1997): 17–35.
Jobst, Kerstin S. “Im Kontext von Hagiographie und nationalen Diskursen: Die Vita der Evfrosinija von Polack.” Historische Zeitschrift 284, no. 1 (2007): 311–44.
Jotischky, Andrew, and Bernard Hamilton. “Orthodox Monasteries in the Crusader States: A Survey.” In Latin and Greek Monasticism in the Crusader States, 297–347. Cambridge–New York: Cambridge University Press, 2021.
Itinéraires Russes en Orient. Edited by B. de Khitrowo. Publications de La Société de l’Orient Latin, Ser. Geog. 5. Genève: Jules-Guillame Fick, 1889.
Khitrowo, B. de. “Pèlerinage en Palestine de l’abbasse Euphrosine Princesse de Polotsk (1173).” Revue de l’Orient Latin 3 (1895): 33–35.
Kiss, Gergely. “A pápaság és Magyarország kapcsolatrendszere a 11–14. században – áttekintés.” In Varietas Delectat A pápai–magyar kapcsolatok sokszínűsége a 11–14. században, edited by Gergely Kiss, 59–77. DeLegatOnline Könyvek 1. Pécs: PTE BTK TTI Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék, 2019.
Kristó, Gyula. “A korai feudalizmus (1116–1241).” In Magyarország története: Előzmények és magyar történet 1242-ig, edited by György Székely and Antal Bartha, 1007–1416. Magyarország története 1. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987.
Luttrell, Anthony. “The Hospitallers in Twelfth-Century Constantinople.” In The Experience of Crusading I: Western Approaches, edited by Marcus Bull and Norman Housley, 225–232. Cambridge: Cambridge University Press, 2003.
Nicholson, Helen J., and Anthony Luttrell. “Introduction: A Survey of Hospitaller Women in the Middle Ages.” In Hospitaller Women in the Middle Ages, edited by Anthony Luttrell and Helen J. Nicholson, 1–42, Aldershot: Ashgate, 2006.
Makk, Ferenc. “III. Béla és Bizánc.” Századok 116 (1982): 33–61.
Melnichuk, Valentine A. “Presentation of the Twelfth Century History in Stepennaya Kniga (The Book of Degrees of Royal Genealogy).” Universum Humanitarium 1, no. 2 (2016): 143–158.
Mielke, Christopher. The Archaeology and Material Culture of Queenship in Medieval Hungary, 1000–1395. Cham: Palgrave Macmillan – Springer Nature, 2021.
Minguzzi, Laura. “Eufrosinia de Polotzk: Sentido Real y Simbólico de su Peregrinación.” In Libres Para Ser: Mujeres Creadoras de Cultura En La Europa Medieval, edited by Marirí Martinengo, 267–303. Madrid: Narcea, S.A. de Ediciones, 2000.
Murray, Alan V. “The Grand Designs of Gilbert of Assailly. The Order of the Hospital in the Projected Conquest of Egypt by King Amalric of Jerusalem (1168–1169).” Ordines Militares. Colloquia Torunensia Historica 20 (2015): 7–24.
Nadson, Alexander. “The Life of Saint Euphrosyne of Połack.” Journal of Belarusian Studies 2, no. 1 (1969): 3–24.
Nicholson, Helen. The Knights Hospitaller. Woodbridge: Boydell Press, 2001.
Oberste, Jörg. “Donaten zwischen Kloster und Welt. Das Donatenwesen der religiösen Ritterorden in Südfrankreich und die Entwicklung der städtischen Frömmigkeitspraxis im 13. Jahrhundert.” Zeitschrift für Historische Forschung 29 (2002): 2–37.
Ohnsorge, Werner. Die Legaten Alexanders III. im ersten Jahrzehnt seines Pontifikats (1159–1169). Historische Studien 175. Berlin: E. Eberin, 1928.
Pringle, Denys. The Churches of the Crusader Kingdom of Jerusalem: A Corpus. Cambridge: Cambridge University Press, 1998.
Riley-Smith, Jonathan. The Knights Hospitaller in the Levant, c.1070–1309. Houndmills, Basingstoke, Hampshire–New York: Palgrave Macmillan, 2012.
Semianchuk, Albina. “Eufrozyna – Przedsława – Prakseda – Paraskiewa w białorusko-litewskich kronikach XVI wieku.” Studia Białorutenistyczne 14 (2020): 11–32.
Skopal, Michael. “Založení komendy johanitů na Malé straně. Příspěvek k otázce příchodu řádu do Čech.” Pražský sborník historický 26 (1993): 7–37.
Stossek, Balázs. “Maisons et possessions des Templiers en Hongrie.” In The Crusades and the Military Orders: Expanding the Frontiers of Medieval Latin Christianity, edited by Zsolt Hunyadi and József Laszlovszky, 245–251. CEU Medievalia 1. Budapest: Central European University, Department of Medieval Studies, 2001.
Struckmeyer, Myra. “The Sisters of the Order of Saint John at Mynchin Buckland.” In Hospitaller Women in the Middle Ages, edited by Anthony Luttrell and Helen J. Nicholson, 89–112. Aldershot: Ashgate, 2006.
Udvardy, József. A kalocsai érsekek életrajza: 1000–1526. Dissertationes Hungaricae ex Historia Ecclesiae 11. Köln: Görres Gesellschaft, 1991.
Veszprémy, László. “Megjegyzések korai elbeszélő forrásaink történetéhez.” Századok 138, no. 2 (2004): 325–347.
Veszprémy, László. Történetírás és történetírók az Árpád-kori Magyarországon / History Writing and Historians in Hungary during the Reign of the Arpad Dinasty. Rerum Fides 2. Budapest: Line Design, 2019.
Voloshchuk, Myroslav. Ruthenians (the Rus’) in the Kingdom of Hungary, 11th to mid-14th Centuries: Settlement, Property, and Socio-Political Role. East Central and Eastern Europe in the Middle Ages 76. Leiden–Boston: Brill, 2021.
Waldstein-Wartenberg, Berthold Graf. “Das Großpriorat von Böhmen.” In Der Johanniterorden, der Malteserorden: der ritterliche Orden des Hl. Johannes vom Spital zur Jerusalem: seine Geschichte, seine Aufgaben, edited by Adam Wienand, Carl Wolfgang Ballestrem, and Albrecht von Cossel, 312–320. Köln: Wienand, 1988, 3rd edition.
Walterskirchen, Martin von. “Béla III. schenkt den Johannitern Land bei Akkon: Ein Beitrag zur Geschichte des internationale Zahlungsverkehrs im 12. Jahrhundert.” Annales de l’Ordre souverain militaire de Malte 33 (1975): 102–109.
Weigand, Edmund. “Das Theodosioskloster.” Byzantinische Zeitschrift 23, no. 1 (1919): 167–216.
Wihoda, Martin. Morava v době knížecí: 906–1197. Česká historie 21. Praha: Nakladatelství Lidové noviny, 2010.
Wihoda, Martin. Vladislaus Henry: The Formation of Moravian Identity. East Central and Eastern Europe in the Middle Ages 33. Leiden: Brill, 2015.
Zsoldos, Attila. “Az egyházi Fehérvár: Szentkirály és Ingovány.” In Székesfehérvár története az Árpád-korban, edited by Gábor Thoroczkay, Gergely Kiss, and Attila Zsoldos, 237–243. Székesfehérvár: Városi Levéltár és Kutatóintézet, 2016.
Zsoldos, Attila. Magyarország világi archontológiája: 1000–1301. História könyvtár Kronológiák, adattárak 11. Budapest: MTA Történettudományi Intézete, 2011.
Zsoldos, Attila. “Személyes elemek az Árpád-kori királynéi intézményben.” In Királynék a középkori Magyarországon és Európában, 27–43. Székesfehérvár: Városi Levéltár és Kutatóintézet, 2019.
Zsoldos, Attila. The Árpáds and Their Wives: Queenship in Early Medieval Hungary 1000–1301. Roma: Viella, 2019.
Žemlička, Josef. Čechy v Době Knížecí, 1034–1198. Česká Historie 2. Praha: Lidové Noviny, 1997.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Zsolt Hunyadi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
CC BY ND 4.0. The Creator/Contributor is the Licensor, who grants the Licensee a non-exclusive license to use the Work on the fields indicated in the License Agreement.
Stats
Number of views and downloads: 258
Number of citations: 0
