Rękopisy Lestára Gyulaffi i podział Magnum Opus
DOI:
https://doi.org/10.12775/FT.2021.001Słowa kluczowe
XVI w., humaniści, Lestár Gyulaffi, István Szamoskozy, Księstwo Siedmiogrodu, dyplomacja, zapiski/notatki, rękopisy, listy, edycja tekstu, historiografiaAbstrakt
Lestár Gyulaffi (1556-1606?) był sekretarzem Wielkiej Kancelarii Księstwa Siedmiogrodu. Dziś najbardziej znany jest jako autor notatek i komentarzy historycznych. Zapisy te są uważane za doskonałe źródło i dlatego są wykorzystywane przez uczonych badających ten okres. Ponieważ teksty nie były ostatnio publikowane, badacze zazwyczaj posługują się XIX-wieczną edycją tekstów. Jednak patrząc na oryginalne dokumenty zachowane w BU UEL, można zauważyć, że pisma Gyulaffiego nie tworzą zwartego dzieła, XIX-wieczne wydanie jest w dużej mierze tekstem skonstruowanym. W niniejszym artykule przedstawię, jakie dodatkowe informacje można uzyskać z badania rękopisów.
Bibliografia
Baronyai Decsi, János. 1866. Magyar históriája 1592–1598, intr., ed. F. Toldy. Pest: Eggenberger Ferdinánd M. Akad. könyvárusnál.
Bartoniek, Emma. 1975. Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből, intr. T. Klaniczay, ed. Á. Ritoók[-Szalay], Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára.
Benkő, Josephus. 1789. “Ad lectorem! Præfatio editoris.” In W. de Bethlen, Wolffgangi de. Historia de rebus Transsilvanicis. Tomus quintus. Nunc primum e manuscripto editus, ed. J. Benkő, 1–36. Cibinii: Hochmeister.
Bethlen, Wolffgangi de. [1684–1690]. Historiarum Pannonico-Dacicarum libri X. [Keresd: Székesi Mihály].
Bethlen, Wolffgangi de. 1782. Historia de rebus Transsylvanicis. 1, ed. J. Benkő. Cibinii: Hochmeister.
Bethlen, Wolffgangi de. 1782. Historia de rebus Transsylvanicis, 2, ed J. Benkő. Cibinii: Hochmeister.
Bethlen, Wolffgangi de. 1783. Historia de rebus Transsylvanicis, 3, ed. J. Benkő. Cibinii: Hochmeister.
Bethlen, Wolffgangi de. 1785. Historia de rebus Transsylvanicis, 4, ed. J. Benkő., Cibinii: Hochmeister.
Bethlen, Wolffgangi de. 1789. Historia de rebus Transsylvanicis, 5, ed J. Benkő. Cibinii: Hochmeister.
Bethlen, Wolffgangi de. 1793. Historia de rebus Transsylvanicis, 6, ed. J. Benkő. Cibinii: Hochmeister.
Bibor, Máté János. [2021] “Gyulaffi Lestár diákévei.” In Valóságos könyvtár – könyvtári valóság: Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2020, eds. P. Kiszl and N. Köntös, 17-27. Budapest: ELTE BTK KITI.
Bibor, Máté János. 2005. “Gyulaffi Lestár lengyelországi követjárásai.” Annales Bibliothecae Universitatis de Rolando Eötvös Nominatae 12: 121–144.
Bibor, Máté János. 2007. “Gyulaffi Lestár Erdélyben.” In Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban, eds. M. Balázs and Cs. Gábor, 495–507. Kolozsvár: Bolyai Társaság – Egyetemi Műhely Kiadó.
Bibor, Máté János. 2015. “„Meg-írta a’ maga ideje-béli Erdélyi dolgokat” Gyulaffi Lestár följegyzéseinek, levelezésének és naplójának ma ismert töredékei.” In Stephanus noster: Tanulmányok Bartók István 60. születésnapjára, eds. J. Jankovics et al., 127–140. Budapest: Reciti.
Bibor, Máté János. 2020. “Gyulaffi Lestár született…, de mikor is? Avagy az információkészítés buktatói.” In Információközvetítés és közösségépítés – multifunkciós könyvtári hálózatok, eds. P. Kiszl and K. Németh, 31–39. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Könyvtár- és Információtudományi Intézet.
Binder, Pál, ed. 1976. Utazások a régi Európában: Peregrinációs levelek, útleírások és naplók (1580–1709), intr., notes P. Binder. Bukarest: Kriterion.
Bíró, Vencel, ed. [1941]. Tűzpróba 1603–1613, intr. V. Bíró. Budapest: Franklin.
Bíró, Vencel, ed. 1993. Tűzpróba 1603–1613, intr. V. Bíró. Budapest: Akadémiai.
Bod, Péter. 1766. Magyar Athenas. [Nagyszeben]: [s.n.].
Fodor, Adrienne J. 1991. “A Szamosközy-kézirat könyvészeti leírása.” In Magyar nyelvű kortársi feljegyzések Erdély múltjából: Szamosközy István történetíró kézirata: XVII. század eleje: A nyelvemlék betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel, intr. E. E. Abaffy, A. J. Fodor, I. Sinkovics, notes, eds. E. E. Abaffy, S. Kozocsa, 10–12. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Gecsényi, Lajos. 1992. “Magyar diákok a bécsi tartományi iskolában a 16. század második felében.” Történelmi Szemle 34: 95–106.
Gherardi, Pietro. 1572. In foedus et victoriam contra turcas. Venetiis: Guerraea.
Gyulaffi, Lestár. 1893. “Történeti maradványai”, intr., ed. S. Szilágyi. Történelmi Tár: 109–145, 193–231.
Gyulaffi, Lestár. 1894. “Történelmi maradványai”, intr., ed. S. Szilágyi. In Magyar történelmi emlékek és naplók a XVI–XVIII. századokból, 2, 1–80. Budapest: A Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
Gyulafi, Lestár. 1881. “Följegyzései.”, Intr., ed. K. Szabó. In Magyar történelmi emlékek és naplók a XVI–XVIII. századokból, 1–124.
Budapest: A Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
Gyulafy, Léstár. 1876. “Gyulafy Léstár följegyzése Dávid Ferencz fogsága s halála körülményeiről”, ed. E. Jakab. Keresztény Magvető 16: 193–195.
[Gyulaffi, Lestár.] 1879. “Egy régi pestis recept”, [ed. K. Szabó/S. Szilágyi]. Századok 13: 442.
Holban M., and M. M. Alexanderescu-Dersca Bulgaru, P. Cernovodeanu, eds. 1971. Călători străini despre ţările Române, 3, ed. Bucureşti: Editura Ştiinţifică.
Horányi, Alexius. 1776. Memoria Hvngarorvm et provincialivm scriptis editis notorum [...], 2. Viennae: Posonii Loewius Posonii Typis Patzkoianis.
Horváth, Cyrill. 1899. A régi magyar irodalom története. Budapest: Athenaeum.
Klaniczay, Tibor, ed. 1964. A magyar irodalom története 1600-ig, ed. T. Klaniczay. Budapest: Akadémiai.
Krizbai, Jenő. 1997. Nagyenyed: Bethlen Gábor Kollégium. Kolozsvár: Utilitas.
Kultsár, István. 1805. Krónika A’ mohátsi veszedelemtől a’ bétsi békülésig Magyar országban, Erdélyben, Havasalföldön, és Moldovában történt dolgokról. Pest: Trattner.
Makkai, László, and András Mócsy, ed. 2001. History of Transylvania: From the beginnings to 1606, 1. ed. L. Makkai and A. Mócsy, transl. by A. Chambers-Makkai et al. Boulder, Colo.: Social Science Monographs – Highland Lakes, N.J.: Atlantic Research and Publ.
Nagy, Iván. 1858. Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal, 4, Pest: Beimel és Kozma.
Nussbächer, Gernot. 1971. “Adatok Gyulafi Lestár utazásaihoz”, intr. B. K[eserű], Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, vol. 10–11: 37–42.
Oborni, Teréz. 2003. “The Country Nobody Wanted: Some Aspects of the History of Transilvanian Principality.” In Specimina nova. Pars prima, Sectio mediaevalis: dissertationes historicae collectae per Cathedra Historiae Medii Aevi Modernorumque Temporum Universitatis Quinqueecclesiensis, 2: 101–107.
Oborni, Teréz. 2011. “…quem historiae Transilvanicae patrem merito dixeris…” Az erdélyi történetírás atyja: Szamosközy István.”, Korunk 22(5): 16–21.
Oborni, Teréz. 2013a. “Between Vienna and Constantinople: Notes on the Legal Status of the Principality of Transylvania.”, In: The European Tributary States of the Ottoman Empire in the Sixteenth and Seventeenth Centuries, eds. G. Kármán and L. Kunčević, 67–89. Leiden – Boston: Brill.
Oborni, Teréz. 2013b. “State and Governance in the Principality of Transylvania.” Hungarian Studies 27(2): 313–324. https://doi.org/10.1556/hstud.27.2013.2.8.
Pálffy, Géza. 2009. The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteenth Century, transl. by Th. J. and H. D. DeKornfeld.
Boulder, Colo.: Social Science Monographs – Wayne, N. J., CHSP – Budapest: Inst. of Habsburg History.
Pintér, Jenő. 1930. A magyar irodalom a XVI. században. Budapest: Stephaneum.
S[ipos]-Sárdi, Margit. 2014. Napló-könyv: Magyar nyelvű naplók 1800 előtt. Máriabesnyő: Attraktor.
Sas, Péter. 2008. “A bonchidai Bánffy-kastély egykori kéziratgyűjteménye.” Magyar Könyvszemle 124: 56–61.
Sebestyén, Józsa. 1905. Gyulafy Lestár történeti maradványainak művelődéstörténeti vonatkozásai. Budapest: Franklin.
Seivert, Johann. 1801. “Sechster Beitrag zur Gelehrten-Geschichte der Siebenbürgischen Unger und Szekler.” Siebenbürgische Quartalschrift 7(1): 1–23.
Szabó, Károly. 1881. “Gyulafi Lestár élete és munkái: Bevezetésül.”, In: Magyar történelmi emlékek és naplók a XVI–XVIII. századokból, 3–11. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
[Szabó, Károly]. 2008. “Kivonata a bonczidai könyvtárban lévő kéziratkötetnek.”, [ed. P. Sas]. Magyar Könyvszemle 124: 58–61.
Szamosközy, István. 1876. Történeti maradványai, 1, ed. S. Szilágyi. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
Szamosközy, István. 1876. Történeti maradványai 2, ed. S. Szilágyi. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
Szamosközy, István. 1877. Történeti maradványai, 3, ed. S. Szilágyi. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
Szamosközy, István. 1880. Történeti maradványai, 4, ed. S. Szilágyi. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
Szekfű, Gyula. 1904. Adatok Szamosközy István történeti munkáinak kritikájához. Budapest: Barcza.
Szekfű, Gyula. 1908. “Szamosközy műve az 1594 év eseményeiről.” Századok 42: 217–244.
Szenci, Molnár, Albert. 1604. Dictionarium Latinoungaricum. Noribergae: Hutter.
Szilágyi, Sándor, ed. 1881–1910. Catalogus manuscriptorum Bibliothecae Reg. Scient. Universitatis Budapestinensis, 1-2. Budapestini: [s. n.].
Szilágyi, Sándor. 1858. “Erdély irodalomtörténete különös tekintettel történeti irodalmára.” Budapesti Szemle 1: 140–189.
Szilágyi, Sándor. 1893. [“Előszó.”] In: L. Gyulaffi, Lestár, “Történeti maradványai.”, Történelmi Tár: 109–110.
Szilágyi, Sándor. 1894. “Előszó.” In Magyar történelmi emlékek és naplók a XVI–XVIII. századokból, 2, 3–4. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
Szinnyei, József. 1896. Magyar írók élete és munkái, 4. Budapest: Hornyánszky.
Szinnyei, József. 1980. Magyar írók élete és munkái, 4. [reprint] Budapest: Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése.
Szinnyei, József. 2000. Magyar írók élete és munkái. CD-ROM. Budapest: Arcanum.
Szinnyei, József. 2006. “Magyar írók élete és munkái.” Hungarian Electronic Library. http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm.
Tóth, István. 2001. A gyulafehérvári humanista költészet antológiája: „Költők virágoskertje.” Budapest: Accordia.
Tóth, Zsombor, 2017. “Cserei másol… A kora újkori íráshasználat mellőzött kontextusairól.” In Tóth, Zsombor. A kora újkori könyv antropológiája: Kéziratos irodalmi nyilvánosság Cserei Mihály (1667–1756) írás- és szöveghasználatában, 277–303. Budapest: Reciti.
Tóth, Zsombor. 2015. “Kéziratos nyilvánosság a kora újkori magyar nyelvű íráshasználatban: medialitás és kulturális másság.” Irodalomtörténeti Közlemények 119: 625–650.
Pobrania
Opublikowane
Jak cytować
Numer
Dział
Licencja
Prawa autorskie (c) 2021 the Provincial Public Library - the Copernicus Library in Torun
Utwór dostępny jest na licencji Creative Commons Uznanie autorstwa – Bez utworów zależnych 4.0 Międzynarodowe.
Teksty są publikowane w formule Open Access, na zasadach niewyłącznej licencji Creative Commons Uznanie Autorstwa-Bez utworów zależnych 4.0 Międzynarodowe (CC BY-ND 4.0).
Statystyki
Liczba wyświetleń i pobrań: 1571
Liczba cytowań: 0
