Handschriften Lestár Gyulaffis und die Einteilung des Magnum Opus
DOI:
https://doi.org/10.12775/FT.2021.001Schlagworte
16. Jahrhundert, Humanisten, Lestár Gyulaffi, István Szamoskozy, Fürstentum Siebenbürgen, Diplomatie, Einträge/Notizen, Handschriften, Briefe, Textedition, GeschichtsschreibungAbstract
Lestár Gyulaffi (1556-1606?) war Sekretär der Großkanzlei des Fürstentums Siebenbürgen. Heutzutage ist er am meisten als Memoirschreiber und Autor von historischen Kommentaren bekannt. Seine Notizen sind eine hervorragende Quelle und werden von den Forschern, die sich mit dieser Epoche auseinandersetzen, gerne genutzt. Da die Texte zuletzt nicht veröffentlicht wurden, bedienen sich die Forscher gewöhnlich der Textedition aus dem 19. Jahrhundert. Doch wenn man die in der UB ELU aufbewahrten Originalschriften näher betrachtet, kann man erfahren, dass die Schriften Gyulaffis kein einheitliches Werk darstellen. Die Ausgabe aus dem 19. Jahrhundert ist größtenteils ein konstruierter Text. Im Beitrag schildere ich, welche zusätzlichen Informationen man aus der Analyse der Handschriften einholen kann.
Literaturhinweise
Baronyai Decsi, János. 1866. Magyar históriája 1592–1598, intr., ed. F. Toldy. Pest: Eggenberger Ferdinánd M. Akad. könyvárusnál.
Bartoniek, Emma. 1975. Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből, intr. T. Klaniczay, ed. Á. Ritoók[-Szalay], Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára.
Benkő, Josephus. 1789. “Ad lectorem! Præfatio editoris.” In W. de Bethlen, Wolffgangi de. Historia de rebus Transsilvanicis. Tomus quintus. Nunc primum e manuscripto editus, ed. J. Benkő, 1–36. Cibinii: Hochmeister.
Bethlen, Wolffgangi de. [1684–1690]. Historiarum Pannonico-Dacicarum libri X. [Keresd: Székesi Mihály].
Bethlen, Wolffgangi de. 1782. Historia de rebus Transsylvanicis. 1, ed. J. Benkő. Cibinii: Hochmeister.
Bethlen, Wolffgangi de. 1782. Historia de rebus Transsylvanicis, 2, ed J. Benkő. Cibinii: Hochmeister.
Bethlen, Wolffgangi de. 1783. Historia de rebus Transsylvanicis, 3, ed. J. Benkő. Cibinii: Hochmeister.
Bethlen, Wolffgangi de. 1785. Historia de rebus Transsylvanicis, 4, ed. J. Benkő., Cibinii: Hochmeister.
Bethlen, Wolffgangi de. 1789. Historia de rebus Transsylvanicis, 5, ed J. Benkő. Cibinii: Hochmeister.
Bethlen, Wolffgangi de. 1793. Historia de rebus Transsylvanicis, 6, ed. J. Benkő. Cibinii: Hochmeister.
Bibor, Máté János. [2021] “Gyulaffi Lestár diákévei.” In Valóságos könyvtár – könyvtári valóság: Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2020, eds. P. Kiszl and N. Köntös, 17-27. Budapest: ELTE BTK KITI.
Bibor, Máté János. 2005. “Gyulaffi Lestár lengyelországi követjárásai.” Annales Bibliothecae Universitatis de Rolando Eötvös Nominatae 12: 121–144.
Bibor, Máté János. 2007. “Gyulaffi Lestár Erdélyben.” In Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban, eds. M. Balázs and Cs. Gábor, 495–507. Kolozsvár: Bolyai Társaság – Egyetemi Műhely Kiadó.
Bibor, Máté János. 2015. “„Meg-írta a’ maga ideje-béli Erdélyi dolgokat” Gyulaffi Lestár följegyzéseinek, levelezésének és naplójának ma ismert töredékei.” In Stephanus noster: Tanulmányok Bartók István 60. születésnapjára, eds. J. Jankovics et al., 127–140. Budapest: Reciti.
Bibor, Máté János. 2020. “Gyulaffi Lestár született…, de mikor is? Avagy az információkészítés buktatói.” In Információközvetítés és közösségépítés – multifunkciós könyvtári hálózatok, eds. P. Kiszl and K. Németh, 31–39. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Könyvtár- és Információtudományi Intézet.
Binder, Pál, ed. 1976. Utazások a régi Európában: Peregrinációs levelek, útleírások és naplók (1580–1709), intr., notes P. Binder. Bukarest: Kriterion.
Bíró, Vencel, ed. [1941]. Tűzpróba 1603–1613, intr. V. Bíró. Budapest: Franklin.
Bíró, Vencel, ed. 1993. Tűzpróba 1603–1613, intr. V. Bíró. Budapest: Akadémiai.
Bod, Péter. 1766. Magyar Athenas. [Nagyszeben]: [s.n.].
Fodor, Adrienne J. 1991. “A Szamosközy-kézirat könyvészeti leírása.” In Magyar nyelvű kortársi feljegyzések Erdély múltjából: Szamosközy István történetíró kézirata: XVII. század eleje: A nyelvemlék betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel, intr. E. E. Abaffy, A. J. Fodor, I. Sinkovics, notes, eds. E. E. Abaffy, S. Kozocsa, 10–12. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Gecsényi, Lajos. 1992. “Magyar diákok a bécsi tartományi iskolában a 16. század második felében.” Történelmi Szemle 34: 95–106.
Gherardi, Pietro. 1572. In foedus et victoriam contra turcas. Venetiis: Guerraea.
Gyulaffi, Lestár. 1893. “Történeti maradványai”, intr., ed. S. Szilágyi. Történelmi Tár: 109–145, 193–231.
Gyulaffi, Lestár. 1894. “Történelmi maradványai”, intr., ed. S. Szilágyi. In Magyar történelmi emlékek és naplók a XVI–XVIII. századokból, 2, 1–80. Budapest: A Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
Gyulafi, Lestár. 1881. “Följegyzései.”, Intr., ed. K. Szabó. In Magyar történelmi emlékek és naplók a XVI–XVIII. századokból, 1–124.
Budapest: A Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
Gyulafy, Léstár. 1876. “Gyulafy Léstár följegyzése Dávid Ferencz fogsága s halála körülményeiről”, ed. E. Jakab. Keresztény Magvető 16: 193–195.
[Gyulaffi, Lestár.] 1879. “Egy régi pestis recept”, [ed. K. Szabó/S. Szilágyi]. Századok 13: 442.
Holban M., and M. M. Alexanderescu-Dersca Bulgaru, P. Cernovodeanu, eds. 1971. Călători străini despre ţările Române, 3, ed. Bucureşti: Editura Ştiinţifică.
Horányi, Alexius. 1776. Memoria Hvngarorvm et provincialivm scriptis editis notorum [...], 2. Viennae: Posonii Loewius Posonii Typis Patzkoianis.
Horváth, Cyrill. 1899. A régi magyar irodalom története. Budapest: Athenaeum.
Klaniczay, Tibor, ed. 1964. A magyar irodalom története 1600-ig, ed. T. Klaniczay. Budapest: Akadémiai.
Krizbai, Jenő. 1997. Nagyenyed: Bethlen Gábor Kollégium. Kolozsvár: Utilitas.
Kultsár, István. 1805. Krónika A’ mohátsi veszedelemtől a’ bétsi békülésig Magyar országban, Erdélyben, Havasalföldön, és Moldovában történt dolgokról. Pest: Trattner.
Makkai, László, and András Mócsy, ed. 2001. History of Transylvania: From the beginnings to 1606, 1. ed. L. Makkai and A. Mócsy, transl. by A. Chambers-Makkai et al. Boulder, Colo.: Social Science Monographs – Highland Lakes, N.J.: Atlantic Research and Publ.
Nagy, Iván. 1858. Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal, 4, Pest: Beimel és Kozma.
Nussbächer, Gernot. 1971. “Adatok Gyulafi Lestár utazásaihoz”, intr. B. K[eserű], Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, vol. 10–11: 37–42.
Oborni, Teréz. 2003. “The Country Nobody Wanted: Some Aspects of the History of Transilvanian Principality.” In Specimina nova. Pars prima, Sectio mediaevalis: dissertationes historicae collectae per Cathedra Historiae Medii Aevi Modernorumque Temporum Universitatis Quinqueecclesiensis, 2: 101–107.
Oborni, Teréz. 2011. “…quem historiae Transilvanicae patrem merito dixeris…” Az erdélyi történetírás atyja: Szamosközy István.”, Korunk 22(5): 16–21.
Oborni, Teréz. 2013a. “Between Vienna and Constantinople: Notes on the Legal Status of the Principality of Transylvania.”, In: The European Tributary States of the Ottoman Empire in the Sixteenth and Seventeenth Centuries, eds. G. Kármán and L. Kunčević, 67–89. Leiden – Boston: Brill.
Oborni, Teréz. 2013b. “State and Governance in the Principality of Transylvania.” Hungarian Studies 27(2): 313–324. https://doi.org/10.1556/hstud.27.2013.2.8.
Pálffy, Géza. 2009. The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteenth Century, transl. by Th. J. and H. D. DeKornfeld.
Boulder, Colo.: Social Science Monographs – Wayne, N. J., CHSP – Budapest: Inst. of Habsburg History.
Pintér, Jenő. 1930. A magyar irodalom a XVI. században. Budapest: Stephaneum.
S[ipos]-Sárdi, Margit. 2014. Napló-könyv: Magyar nyelvű naplók 1800 előtt. Máriabesnyő: Attraktor.
Sas, Péter. 2008. “A bonchidai Bánffy-kastély egykori kéziratgyűjteménye.” Magyar Könyvszemle 124: 56–61.
Sebestyén, Józsa. 1905. Gyulafy Lestár történeti maradványainak művelődéstörténeti vonatkozásai. Budapest: Franklin.
Seivert, Johann. 1801. “Sechster Beitrag zur Gelehrten-Geschichte der Siebenbürgischen Unger und Szekler.” Siebenbürgische Quartalschrift 7(1): 1–23.
Szabó, Károly. 1881. “Gyulafi Lestár élete és munkái: Bevezetésül.”, In: Magyar történelmi emlékek és naplók a XVI–XVIII. századokból, 3–11. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
[Szabó, Károly]. 2008. “Kivonata a bonczidai könyvtárban lévő kéziratkötetnek.”, [ed. P. Sas]. Magyar Könyvszemle 124: 58–61.
Szamosközy, István. 1876. Történeti maradványai, 1, ed. S. Szilágyi. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
Szamosközy, István. 1876. Történeti maradványai 2, ed. S. Szilágyi. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
Szamosközy, István. 1877. Történeti maradványai, 3, ed. S. Szilágyi. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
Szamosközy, István. 1880. Történeti maradványai, 4, ed. S. Szilágyi. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
Szekfű, Gyula. 1904. Adatok Szamosközy István történeti munkáinak kritikájához. Budapest: Barcza.
Szekfű, Gyula. 1908. “Szamosközy műve az 1594 év eseményeiről.” Századok 42: 217–244.
Szenci, Molnár, Albert. 1604. Dictionarium Latinoungaricum. Noribergae: Hutter.
Szilágyi, Sándor, ed. 1881–1910. Catalogus manuscriptorum Bibliothecae Reg. Scient. Universitatis Budapestinensis, 1-2. Budapestini: [s. n.].
Szilágyi, Sándor. 1858. “Erdély irodalomtörténete különös tekintettel történeti irodalmára.” Budapesti Szemle 1: 140–189.
Szilágyi, Sándor. 1893. [“Előszó.”] In: L. Gyulaffi, Lestár, “Történeti maradványai.”, Történelmi Tár: 109–110.
Szilágyi, Sándor. 1894. “Előszó.” In Magyar történelmi emlékek és naplók a XVI–XVIII. századokból, 2, 3–4. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
Szinnyei, József. 1896. Magyar írók élete és munkái, 4. Budapest: Hornyánszky.
Szinnyei, József. 1980. Magyar írók élete és munkái, 4. [reprint] Budapest: Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése.
Szinnyei, József. 2000. Magyar írók élete és munkái. CD-ROM. Budapest: Arcanum.
Szinnyei, József. 2006. “Magyar írók élete és munkái.” Hungarian Electronic Library. http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm.
Tóth, István. 2001. A gyulafehérvári humanista költészet antológiája: „Költők virágoskertje.” Budapest: Accordia.
Tóth, Zsombor, 2017. “Cserei másol… A kora újkori íráshasználat mellőzött kontextusairól.” In Tóth, Zsombor. A kora újkori könyv antropológiája: Kéziratos irodalmi nyilvánosság Cserei Mihály (1667–1756) írás- és szöveghasználatában, 277–303. Budapest: Reciti.
Tóth, Zsombor. 2015. “Kéziratos nyilvánosság a kora újkori magyar nyelvű íráshasználatban: medialitás és kulturális másság.” Irodalomtörténeti Közlemények 119: 625–650.
Downloads
Veröffentlicht
Zitationsvorschlag
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2021 the Provincial Public Library - the Copernicus Library in Torun
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
Authors sign the license agreement, where authors have copyright but license exclusive rights in their article to the publisher. In this case authors have a range of rights, including:
- The right to share or reuse their article in the same ways permitted to third parties under the Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 (CC BY-ND 4.0) license. Following it, the author can "copy and redistribute the material in any medium or format for any purpose, even commercially. The licensor cannot revoke these freedoms as long as you follow the license terms."
- Authors retain patent, trademark and other intellectual property rights (including research data).
- Authors receive proper attribution and credit for the published work.
Stats
Number of views and downloads: 1413
Number of citations: 0
