Smartfony i media społecznościowe jako symbol statusu Gen Z
DOI:
https://doi.org/10.12775/FT.2022.005Słowa kluczowe
symbol statusu, smartfon, media społecznościowe, umiejętność korzystania z mediów, influencerAbstrakt
Smartfony wytworzyły nowe nawyki i wzorce zachowań i są obecnie najbardziej rozpowszechnionym narzędziem informacyjno-komunikacyjnym. Pojawiają się również jako symbole statusu wśród pokoleń Z i Alpha. To narzędzie odgrywa ważną rolę w życiu młodego pokolenia i ma wpływ na platformy mediów społecznościowych, co doprowadziło do dalszych pytań. To szczególnie ważny temat w dzisiejszych czasach, ponieważ obszar świadomości medialnej to nie tylko rodzina, ale także instytucje edukacyjne, które przyczyniają się do promocji świadomego korzystania. Wykorzystano ankietę PILOT, aby określić, w jaki sposób uczniowie odnoszą się do swoich telefonów. Ta ankieta była właściwym wyborem, ponieważ jest jednym z fundamentów edukacji w zakresie właściwego zachowania medialnego i krytycznego myślenia. W trakcie badania zapytałem młodych ludzi w wieku 13-19 lat, co myślą o symbolach statusu, w jaki sposób odnoszą się do swoich smartfonów, jaką rolę pełnią w mediach społecznościowych, gdy spotykają się z wieloma influencerami.
Bibliografia
András, K. (2014). Generációk, munkaerőpiac és a motiváció kérdései a 21. században. Human Researches Magazin. https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwi66o-S9bT6AhVRlosKHW68BTEQFnoECBIQAQ&url=https%3A%2F%2Fneemt-lk-forr.com%2Fen%2Fuj-konyvek8ih73422t8p&usg=AOvVaw2fp0EqNP2Z28ZZBTTh5HXX.
Bauer, H., Reichardt, T., Barnes, S., & Neumann, M. (2005). Driving Consumer Acceptance of Mobile Marketing: The Theoretical Framework and Empirical Study, Journal of Electronic Commerce Research, 6(3), 181–191.
Borbély H. (2015). Az Y és a Z generáció és a technológia legújabb vívmányai Fogyasztói magatartásuk elemzése a műszaki cikkek tekintetében [Thesis, Budapesti Gazdasági Főiskola]. http://dolgozattar.repozitorium.uni-bge.hu/3868/1/SZAKDOLG_Borb%C3%A9ly_Henrietta.pdf.
Bővösvölgy. (2020). Influenszerekről általában. Bővösvölgy, 5-10. https://buvosvolgy.hu/tudastar/cikk/Influenszerekrol_altalaban.
Cilip. (2011) Information literacy: definition. Cilip. http://www.cilip.org.uk/getinvolved/advocacy/information-literacy/Pages/definition.aspx.
Csepeli Gy., Kígyós É., & Popper P. (2006) Magára hagyott generációk – Fiatalok és öregek a XXI. században. Saxum Kiadó.
Dudás, G., & Boros, L. (2019). A közösségi gazdaság (sharing economy) definiálásának dilemmái. Tér és Társadalom, 33(1), 107–130. https://doi.org/10.17649/TET.33.1.3058.
Duga, Zs. (2013). Tudomány és a fiatalok kapcsolata – irodalomkutatás [Doctoral dissertation, Pécsi Tudományegyetem]. https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/images/szervezet/intezetek/mti/duga_tudomany_es_a_fiatalok_kapcsolata_-_irodalomkutatas_2013.pdf.
Európai Bizottság. (2014). Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról. Luxembourg. https://ec.europa.eu/regional_policy/hu/information/publications/brochures/2014/the-eu-explained-regional-policy-making-europes-regions-and-cities-more-competitive-fostering-growth-and-creating-jobs.
Felländer, A., Ingram, C., & Teigland, R. (2015). Sharing economy – Embracing change with caution. Näringspolitiskt Forum Rapport, 11, 1–70. https://www.semanticscholar.org/paper/THE-SHARING-ECONOMY-EMBRACING-CHANGE-WITH-CAUTION-Fell%C3%A4nder-Ingram/4740d0c80c6a4a623f5d73d8a1a30d5896bbc628.
Friesen, N., & Lowe, S. (2011). The questionable promise of social media for education: connective learning and the commercial imperative. Journal of Computer Assisted Learning, 28(3), 1–12. https://doi.org/10.1111/j.1365-2729.2011.00426.x.
Gatten, J. N. (2004). Student psychosocial and cognitive development: theory to practice in academic libraries. Reference Services Review, 32(2), 157–163. https://doi.org/10.1108/00907320410537676.
Gikas, J., & Grant M. M. (2013). Mobile computing devices in higher education: Student perspectives on learning with cellphones, smartphones & social media. The Internet and Higher Education, 19, 18-26. https://doi.org/10.1016/j.iheduc.2013.06.002.
Gil, L. A., Kwon, K. N., Good, L. K., & Johnson, L. W. (2012). Impact of self on attitudes toward luxury brands among teens. Journal of Business Research, 65(10), 1425–1433. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2011.10.008.
Grecsó, K. (2018, October 5). Influenszerek. Élet És Irodalom, 62(40). https://www.es.hu/cikk/2018-10-05/grecso-krisztian/influenszerek-.html.
Greenhow C. (2011). Youth, Learning, and Social Media. Journal of Educational Computing Research, 45(2), 139–146. https://doi.org/10.2190/EC.45.2.a.
Guld Á. (2020, June 19). A B2B influenszer kampányok olyan értékeket közvetítenek, mint az innováció, a közösségiség, az interakció, a bizalom, a nyíltság és a kölcsönös felelősségvállalás. HelloBiznisz. https://hellobiznisz.hu/markaepites-es-influencer-interjusorozat-guld-adam/.
Herzog, Cs. (2016). A médiatudatossággal kapcsolatos nevelés iskolai gyakorlata – dokumentumelemzés. Edukacja – Technika – Informatyka, 1(15), 269-279. http://dx.doi.org/10.15584/eti.2016.1.37.
Herzog, Cs. (2021) Pillanatkép a médiaműveltség hazai helyzetéről 2020-ban. In K. Eszterházy (Ed.), Agria Média 2020. (pp. 9–23). Egyetem Líceum Kiadó. https://doi.org/10.17048/AM.2020.9.
Heszler R. (2004). Laza célcsoport, szerintem. A fiatalok, mint vásárlók. Figyelő, 48(52-53), 38–39.
Holfmeister-Tóth Á. (2014). A fogyasztói magatartás alapjai. Akadémiai Kiadó.
Horváth, Zs. (2013) A médiatudatosságra nevelés. Tények, reflexiók, példák. In V. Nagy-Király (Ed.), Médiatudatosság az oktatásban (pp. 17–24). OFI.
Isaksen, K. J., & Roper, S. (2012). The Commodification of Self-Esteem: Branding and British Teenagers. Psychology & Marketing, 29(3), 117–136. https://doi.org/10.1002/mar.20509.
Islam, T., Wei, J., Sheikh, Z., Hameed, Z., & Azam, R. I. (2017). Determinants of compulsive buying behavior among young adults: The mediating role of materialism. Journal of Adolescence, 61(1), 117–130. https://doi.org/10.1016/j.adolescence.2017.10.004.
Kerekes S. (2014, September 8). Enyém, tiéd, miénk – Birtoklás helyett megosztás. Recity. https://recity.hu/enyem-tied-mienk-birtoklas-helyett-megosztas/.
Koltay, T. (2009). Médiaműveltség, média-írástudás, digitális írástudás. Mediakuto. https://mediakutato.hu/cikk/2009_04_tel/08_mediamuveltseg_digitalis_irastudas.
Kotler P. – Keller K. (2012). Marketingmenedzsment. Akadémia kiadó.
La Ferle, Carrie & Chan, Kara. (2008). Determinants for materialism among adolescents in Singapore. Young Consumers, 9(3), 201–214. https://doi.org/10.1108/17473610810901633.
Malhotra K. N., & Simon J. (2009) Marketingkutatás. Akadémia kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630598675.
McCormick M. (1983). Critical Thinking and Library Instruction. RQ, 22(Summer), 339–342.
McCorquodale, S. (2019). How social media influencers are shaping our digital future. Bloomsbury Business.
Moscaritolo, A. (2016, November 23). Liar, iPhone on Fire? Report Says Android Users More Honest. PcMag. https://www.pcmag.com/news/liar-liar-iphone-on-fire-report-says-android-users-more-honest.
Mura L., & Lincényi M. (2015). Základy marketingu. Tribun.
Nicholas, D., Rowlands, I., Clark, D., & Williams, P. (2011). Google Generation II: web behaviour experiments with the BBC. Aslib Proceedings, 63(1), 28–45.
Opree, S. J., Buijzen, M., Van, E. A., & Valkenburg, P. M. (2014). Children’s Advertising Exposure, Advertised Product Desire, and Materialism: A Longitudinal Study. Communication Research, 41(5), 717–735. https://doi.org/10.1177/0093650213479129.
Potter, W. J. (2015). Media literacy. SAGE Publications.
Prensky, M. (2001). Digital Natives, Digital Immigrants. On the Horizon, 9(5), 1–6. https://doi.org/10.1108/10748120110424816.
Prónay Sz. (2011). A fogyasztás, mint az identitás (ki)alakítója. Marketing & Menedzsment, 45(3), 21–31. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/548.
PWC. (2015, Novemver 10). Osztogatnak vagy fosztogatnak? A sharing economy térnyerése. PWC. https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2015/sharing_economy.html.
Sági, M. (2006). A fiatalok szabadideje és a média. In Gabos E. (Ed.), A média hatása a gyermekekre és fiatalokra (pp. 140–149). Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület.
Ságvári B. (2008). Az IT-generáció – Technológia a mindennapokban: kommunikáció, játék és alkotás. Új Ifjúsági Szemle, 6(4), 47–56.
Siddiqui, S., & Singh T. (2016). Social Media its Impact and Positive and Negative Aspects. International Journal of Computer Applications Technology and Research, 5(2), 71–55. https://doi.org/10.7753/IJCATR0502.1006.
Solomson M., Bamossy G., Askegaard S., & Hogg M. (2006). Consumer Behaviour. Prentice-Hall Inc.
Szakál F., & Józsa L. (2018). A 21. század fogyasztója, avagy mi a fontos a fogyasztónak a modern világban. In A. Reisinger (Ed.), “Kulturális gazdaság”. Kautz Gyula Emlékkonferencia elektronikus formában megjelenő kötete (pp. 1-16). Széchenyi István Egyetem.
Szántó Sz. (2005). „Mondd marketing, van még esélyed?” avagy betekintés a fiatalok fogyasztói magatartásába. In Budapesti Gazdasági Főiskola
Külkereskedelmi Főiskolai Kar Szakmai Füzetek (pp. 102-111). Budapesti Gazdasági Főiskola.
Szűcs R. S. (2010). A minőség csak ezüstérmes? Márkaerő és a fiatalok racionális fogyasztói magatartásának összefüggései, Economica, 1, 70–77.
Tari A. (2011). Z generáció. Tercium Kiadó.
Tari A. (2013). Ki a fontos: Én vagy én. Tercium Kiadó.Törőcsik M. (2013). A Dél-Dunántúlon élő 15-29 éves fiatalok jellemzői (a tudomány iránti érdeklődés, informálódás, online magatartás, szabadidő, médiahasználat, értékek) – kutatási jelentés. Pécsi Tudományegyetem. https://docplayer.hu/17929484-Tamop-4-2-3-12-1-konv-2012-0016-tudomanykommunikacio-a-z-generacionak-projektvezeto-dr-torocsik-maria-pte-ktk-egyetemi-tanar.html.
Törőcsik M., & Szűcs K. (2012). A fiatalok fogyasztása, tartalomfogyasztása – irodalomkutatás. Tudománykommunikáció a Z generációnak. Pécsi Tudományegyetem.
Varga K. (2013). Az információtól a műveltségig: Az információs műveltség alapjai. L’Harmattan, Budapest.
Varga K. (ed.). (2008). A 21. század műveltsége: E-könyv az információs műveltségről. PTE FEEK Könyvtártudományi Intézet. http://mek.niif.hu/06300/06355/html/menu.htm.
Vincze D. (2016). A Z generáció státuszfogyasztása szociológiai és marketing megközelítésben. EMOK XXII. Országos Konferencia – Hitelesség és értékorientáció a marketingben.
Vincze, D. (2016). A Z generáció státuszfogyasztása szociológiai és marketing megközelítésben. In A. Fehér (Ed.), EMOK XXII. Országos konferencia 2016 Tanulmánykötet: Hitelesség és értékorientáció a marketingben (pp. 781–492). Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Debrecen, Magyarország.
Wills, J., Storcksdieck genannt Bonsmann, S., Kolka, M., & Grunert, K. (2012). European consumers and health claims: Attitudes, understanding and purchasing behaviour. Proceedings of the Nutrition Society, 71(2), 229–236. https://doi.org/10.1017/S0029665112000043.
Wong, G. K. W. (2010). Facilitating Students’ Intellectual Growth in Information Literacy Teaching. Reference & User Services Quarterly, 50(2), 114–118. https://doi.org/10.2307/20865377.
Pobrania
Opublikowane
Jak cytować
Numer
Dział
Licencja
Prawa autorskie (c) 2022 the Provincial Public Library - the Copernicus Library in Torun
Utwór dostępny jest na licencji Creative Commons Uznanie autorstwa – Bez utworów zależnych 4.0 Międzynarodowe.
Teksty są publikowane w formule Open Access, na zasadach niewyłącznej licencji Creative Commons Uznanie Autorstwa-Bez utworów zależnych 4.0 Międzynarodowe (CC BY-ND 4.0).
Statystyki
Liczba wyświetleń i pobrań: 2540
Liczba cytowań: 0
