Eine Stadt ohne Mauer und Vorstädte, aber mit großem Landgut
Debrecen im Mittelalter und in der frühen Neuzeit
DOI:
https://doi.org/10.12775/KLIO.2023.029Słowa kluczowe
medieval and early modern town, suburbs, municipal economy, landed estatesAbstrakt
Unlike most other European cities, Debrecen, on the eastern edge of the Great Hungarian Plain, developed rapidly in the Middle Ages and became the most populous, largest and wealthiest city in Hungary in the early modern period with neither walls nor suburbs. Its own and rented land made it one of the most significant landowners in the country, with large-scale cattle farming. The oxen fattened on the plains (hun. puszta) were sold on markets in Italy, Austria, Germany and Silesia. In addition to cattle exports, Debrecen also traded extensively in many other products, being at the intersection of the main north-south and east-west routes across the Great Plain. Its development was greatly facilitated by its landlords, who were the chief royal officials of Hungary in the 14th and 15th centuries. Debrecen was formed as a manorial centre in the second half of the 13th century by the merger of three villages and was granted a charter of city privileges by King Louis I in 1361. In 1405, Sigismund of Luxembourg allowed his citizens to build stone walls around their cities, but Debrecen's considerable size, the lack of stone on the plains and thus the high construction costs meant that the city did not build stone walls later on either. This allowed it to grow, and so, unlike in walled cities, no suburb developed in Debrecen. The earth bank and the palisade wall that surrounded
Bibliografia
Bibliografia
Archivalische Quellen:
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár [Archiv des Komitats Hajdú-Bihar] (HBML) XV. 1. Mohács előtti oklevelek [Urkunden aus der Zeit vor Mohács]
Magyar Országos Levéltár [Ungarisches Nationalarchiv].
Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény [Ungarisches Nationalarchiv, Diplomatische Fotosammlung].
Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár [Ungarisches Nationalarchiv, Diplomatisches Archiv].
Gedruckte Quellen:
A Kállay-család levéltára [Archiv der Familie Kállay] I, ed. I. Szentpétery, Budapest 1943.
A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198–1526 [Urkundensammlung der Beziehungen zwischen Ungarn und Serbien 1198–1526], ed. L. Thallóczy, A. Áldásy, Budapest 1907.
Anjou-kori okmánytár [Urkundensamlung der Anjou Zeit] II, ed. I. Nagy, Budapest 1881.
Anjou-kori okmánytár [Urkundensammlung der Anjou Zeit] III, ed. I. Nagy, Budapest 1883.
Árpádkori új okmánytár [Neue Urkundensammlung der Árpáden-Zeit] I–XII, ed. G. Wenzel, Pest–Buda 1860–1874.
Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke [Kritische Liste der Urkunden der Árpáden Könige] I–II, ed. I. Szentpétery, I. Borsa, Budapest 1923–1987.
Breslauer Urkundenbuch I, ed. G. Korn, Breslau 1870.
Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis X/5, ed. Gy. Fejér, Budae 1842.
Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez II. Külkereskedelem (1259–1437) [Quellen zur Handelsgeschichte des Ungarischen Königreiches II. Außenhandel (1259–1437)], ed. B. Weisz, Budapest 2021.
Regestrum Varadiense. Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróbalajstrom az 1550-diki kiadás hű másával együtt [Chronologische Liste der Wardeiner Eisenprobe zusammen mit ihrer Kopie von 1550], ed. J. Karácsony, S. Borovszky, Budapest 1903.
Verancsics Antal összes munkái [Gesammelte Werke von Antal Verancsics], in: Monumenta Hungariae Historica, Scriptores III, ed. L. Szalay, Pest 1857, S. 45–63.
Vetera Monumenta Historica Hungariam sacram illustrantia I: 1216-1352 (weiterhin VMHH I.), ed. A Theiner, Romae 1859.
Zsigmondkori Oklevéltár [Urkundensammlung aus der Zeit von Sigismund] II, ed. E. Mályusz, Budapest 1956.
Literatur:
Ágoston Gábor, Az oszmán hódítás és Európa [Die osmanische Eroberung und Europa], Budapest 2022.
Balogh István, A legrégebbi debreceni céhlevelek [Die ältesten Zunftbriefe in Debrecen], in: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve [Jahrbuch des Déri Museums von Debrecen] 1937, ed. J. Sőregi, Debrecen 1938, S. 133–136.
Balogh István, Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása (1361–1599) [Die Verwaltung und Rechtsprechung des Marktfleckens Debrecen (1361–1599)], in: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve [Jahrbuch des Archivs des Komitats Hajdú-Bihar] 2002, t. 29. S. 5–29.
Bársony István, A debreceni polgárok szőlőbirtokai Bihar megyében [Weingüter der Debrecener Bürger im Komitat Bihar], in: Szőlőtermelés és borkereskedelem [Weinbau und Weinhandel], S. 175–196.
Benda Judit, Marhakereskedelem és mészárszékek a késő középkori Budán, Pesten, Óbudán [Viehhandel und Fleischbänke im späten Mittelalter in Ofen, Pest und Altofen], in: Pénz, posztó, piac. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról [Geld, Tuch, Markt. Wirtschaftshistorische Studien über das ungarische Mittelalter], ed. B. Weisz, Budapest 2016, S. 407–438.
Bonfini Antonio, A magyar történelem tizedei [Jahrzehnte der ungarischen Geschichte], ed. P. Kulcsár, Budapest 1995.
Brübach Nils, Die Entstehung und Frühzeit der Frankfurter Messen. Vom fränkischen Königshof zum „Kaufhaus der Deutschen”, in: Europäische Messen und Märktesysteme in Mittelalter und Neuzeit, ed. P. Johanek, H. Stoob (Städteforschung A/39), Köln – Weimar – Wien 1996, S. 143–170.
Bunyitai Vince, A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig [Die Geschichte des Wardeiner Bistums von ihrer Gründung bis zur Gegenwart] III, Nagyvárad 1883.
Csepregi Zoltán, A reformáció nyelve. Tanulmányok a magyarországi reformáció első negyedszázadának vizsgálata alapján [Die Sprache der Reformation. Studien auf Grund der Erforschung des ersten Vierteljahrhunderts der Reformation], Budapest 2013.
Draskóczy István, Sókamara és város-vidék kapcsolata Debrecenben az 1430-as években [Die Salzkammer und die Beziehung zwischen Stadt und Land in Debrecen in den 1430er Jahren], in: Debrecen város 650 éves [Die Stadt Debrecen ist 650 Jahre alt]. Várostörténeti tanulmányok [Stadthistorische Studien], ed. A. Bárány, K. Papp, T. Szálkai, Debrecen 2011, S. 149–172.
Engel Pál, A tatárjárás hatásairól [Über die Wirkungen der mongolischen Invasion], in: A tatárjárás [Die mongolische Invasion], ed. B. Nagy, Budapest 2003, S. 505 – 507.
Fodor, István. A tatárpusztítás mértéke [Die Größe der mongolischen Verwüstung], in: Carmen miserabile. A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére [Das Andenken an die mongolische Invasion in Ungarn. Studien für András Horváth anläßlich seines 70. Geburtstags], ed. Sz. Rosta, Gy. V. Székely, Kecskemét 2014, S. 313 – 318.
Fraknói Vilmos, Magyar országgyűlési emlékek [Reliquien des ungarischen Reichstages] III, Budapest 1876.
Fügedi Erik, Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon [Bettelorden und Stadtentwicklung in Ungarn], in: E. Fügedi, Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról [Bettelmönche, Bürger und Adlige. Studien über das ungarische Mittelalter], Budapest 1981, S. 69–95.
Györffy György, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza [Historische Geographie Ungarns in der Zeit der Árpáden] I, Budapest 1987.
Haraszti Szabó Péter, Kelényi Borbála, Szögi László, Magyarországi diákok a prágai és a krakkói egyetemeken, 1348–1525 [Ungarische Studenten an den Universitäten von Prag und Krakau, 1348–1525], II. Band, Budapest 2017.
Harsányi András, A domonkosrend Magyarországon a refomáció előtt [Der Dominikanerorden in Ungarn vor der Reformation], Debrecen 1938.
Hrbeck Ivan, Ein arabischer Bericht über Ungarn, „Acta Orientalia” 1955, t. 5, S. 205–230.
Jakubovich Emil, A váradi püspökség XIII. századi tizedjegyzéke [Das Zehntelregister des Wardeiner Bistums im 13. Jahrhundert], „Magyar Nyelv” [Ungarische Sprache] 1926, t. 222, S. 220–359.
Jankovich Miklós, Adatok a magyar szarvasmarha eredetének és hasznosításának kérdéséhez [Daten zur Frage der Herkunft und zum Gebrauch des ungarischen Viehs], „Agrártörténeti Szemle” [Revue der Agrargeschichte] 1967, t. 9, S. 420–430.
Kazimir Stephan, Ulmer Kaufleute in Ungarn im 16. Jahrhundert, „Zeitschrift für Ulm und Oberschwaben” 1982, t. 44, S. 305–317.
Landsteiner Erich, Zur Geschichte des Wiener Ungarnhandels am Ende des 16. Jahrhunderts, „FONS” 2003, t. 9, S. 61–74.
Lyublyanovics Kyra, Városi állattartás a középkorban [Städtische Tierhaltung im Mittelalter], in: Gazdaság és gazdálkodás a középkori Magyarországon: gazdaságtörténet, anyagi kultúra, régészet [Wirtschaft im mittelalterlichen Ungarn: Wirtschaftsgeschichte, materielle Kultur, Archäologie]], ed. A Kubinyi, J. Laszlovszky, P. Szabó, Budapest 2008, S. 95-98.
Makkai László, Adatok és kérdések Debrecen török kori agrártörténetéhez [Daten und Fragen zur Agrargeschichte von Debrecen in der Türkenzeit], in: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve [Jahrbuch des Archivs des Komitats Hajdú-Bihar] III, ed. I. Gazdag, Debrecen 1978, S. 27–38.
Malcher Gudrun J., Der internationale Ochsenhandel der Reichsstadt Regensburg vom Mittelalter bis in die Neuzeit, „Verhandlungen des Historischen Vereins für Oberpfalz und Regensburg” 2016, t. 156, S. 125–155.
Mályusz Elemér, Zsigmond király uralma Magyarországon [Die Herrschaft von Sigismund in Ungarn], Budapest 1984.
Mazsu János, Piac, kereskedelem, kapitalizálódás és piactér Debrecenben a 19. században [Markt, Wirtschaft, Kapitalisation und Marktplatz im 19. Jahrhundert in Debrecen] „Metszetek” [Schnitte] 2012, S. 55–86.
Módy György, A debreceni erdőspuszták története 1945-ig [Geschichte der Waldsteppen von Debrecen bis 1945], in: Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai [Ausgewählte Studien von György Módy], ed. I. Szathmáry, Debrecen 2006, S. 32–51.
Módy György, A falutól a mezővárosig [Vom Dorf bis zum Marktflecken], in: Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai [Ausgewählte Studien von György Módy], ed. I. Szathmáry, Debrecen 2006, S. 52–89.
Módy György, A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban. Debrecen 1290–1390 között [Die Erforschung der Sankt Andreas Kirche und des Roten Turmes. Debrecen zwischen 1290–1390], in: Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai [Ausgewählte Studien von György Módy], ed. I. Szathmáry, Debrecen 2006, S. 155–230.
Módy György, Ferencesek és domonkosok Debrecenben a reformáció koráig [Franziskaner und Dominikaner in Debrecen bis zur Reformationszeit], in: Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai [Ausgewählte Studien von György Módy], ed. I. Szathmáry, Debrecen 2006, S. 144–154.
Módy György, Földesúri kúriák és várkastély Debrecenben [Herrenhäuser der Gutsherren und die Burg in Debrecen, in: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évönyve [Jahrbuch des Archivs des Komitats Hajdú-Bihar] 19, ed. I. Gazdag, Debrecen 1992, S. 43–57.
Módy György, Földtulajdon Debrecenben a XVI–XIX. században [Bodeneigentum im 16.–19. Jahrhundert in Debrecen], in: Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai [Ausgewählte Studien von György Módy], ed. I. Szathmáry, Debrecen 2006, 21–31.
Módy György, Hajdú-Bihar Megye településtörténeti vázlata [Ein Abriss der Siedlungsgeschichte des Komitats Hajdú-Bihar], in: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleménye [Mitteilungen des Archivs des Komitats Hajdú-Bihar] 18, ed. I. Gazdag, Debrecen 1982, S. 90–102.
Módy, György. Debrecen településképe [Das Siedlungsbild von Debrecen], in: Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai [Ausgewählte Studien von György Módy], ed. I. Szathmáry, Debrecen 2006, S. 134–143.
Oláh Miklós, Hungária [Hungaria], ed. G. Szigethy, trans. B. Németh, Budapest 1985.
Orosz István, A Hortobágy szerepe Debrecen állattartásában [Die Rolle Hortobágys in der Tierhaltung von Debrecen], in: I. Orosz, A főnix és a bárány városa. Tanulmányok Debrecen múltjából [Die Stadt des Phönix und des Lammes. Studien aus der Vergangenheit von Debrecen], Debrecen 2015, S. 109–120.
Orosz István, Debrecen és a magyar városfejlődés [Debrecen und die ungarische Stadtentwicklung], in: I. Orosz, A főnix és a bárány városa. Tanulmányok Debrecen múltjából [Die Stadt des Phönix und des Lammes. Studien aus der Vergangenheit von Debrecen], Debrecen 2015, S. 15–26.
Orosz István, Debrecen szabad királyi városi státusának országgyűlési becikkelyezése [Die Ratifizierung des königlichen freistädtischen Rechtes von Debrecen], in: I. Orosz, A főnix és a bárány városa. Tanulmányok Debrecen múltjából [Die Stadt des Phönix und des Lammes. Studien aus der Vergangenheit von Debrecen], Debrecen 2015, S. 45–68.
Orosz István, Debrecen útja a mezővárostól a szabad királyi városig [Der Weg von Debrecen vom Marktflecken bis zur königlichen Freistadt], in: I. Orosz, A főnix és a bárány városa. Tanulmányok Debrecen múltjából [Die Stadt des Phönix und des Lammes. Studien aus der Vergangenheit von Debrecen], Debrecen 2015, S. 27–44.
Orosz István, Die Entwicklung der Marktflecken im 14.–15. Jahrhundert in der Obertheißgegend, in: Festschrift für Gerhard Heitz zum 75. Geburtstag, ed. E. Münch, R. Schattkowsky, Rostock 2000, S. 437–450.
Orosz István, Gazdálkodás Debrecenben a szabad királyi várossá válás után [Wirtschaft in Debrecen nach dem Erhalt des Rechtes einer königlichen Freistadt], in: I. Orosz, A főnix és a bárány városa. Tanulmányok Debrecen múltjából [Die Stadt des Phönix und des Lammes. Studien aus der Vergangenheit von Debrecen], Debrecen 2015, S. 69–80.
Papp Klára, Az érmelléki szőlőművelés és szőlőbirtoklás a 18. században [Weinbau und Weinbesitz in Érmellék im 18. Jahrhundert], in: Szőlőtermelés és borkereskedelem [Weinbau und Weinhandel], ed. I. Orosz, K. Papp, Debrecen 2009, S. 147–175.
Pickl Othmar, Routen, Umfang und Organisation des innereuropäischen Handels mit Schlachtvieh im 16. Jahrhundert, in: Festschrift Hermann Wiesflecker, ed. A. Novotny, O. Pickl, Graz 1973, S. 143–166.
Rácz István, A debreceni cívisvagyon [Das Debrecener Civisvermögen], Debrecen 1989.
Rácz István, Protestáns patronátus [Protestantisches Patronat], Debrecen 1997.
Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten 1054–1717 [Alte Reisen in Ungarn und auf dem Balkan 1054–1717], ed. I. Szamota, Budapest 1891.
Sachs Carl L., Metzgergewerbe und Fleischversorgung der Reichsstadt Nürnberg bis zum Ende des 30jährigen Krieges, „Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg” 1922, t. 24, S. 1–260.
Stolz Otto, Schwaighöfe in Tirol, Innsbruck 1930.
von Stromer Wolfgang, Karl IV. in Nürnberg 1358, „Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg” 1963, t. 52, S. 54–64.
Székely György, A vidéki termelőágak és az árukereskedelem Magyarországon a XV–XVI. században [Produktionszweige auf dem Lande und Warenhandel in Ungarn im 15.-16. Jahrhundert], „Agrártörténeti Szemle” [Revue der Agrargeschichte] 1961, t. 3, S. 309–343.
Szendrey István, Debrecen, a mezőváros [Debrecen, der Marktflecken], in: Debrecen története 1693-ig [Die Geschichte Debrecens bis 1693] I, ed. I. Szendrey, Debrecen 1984, S. 131–311.
Townson Robert, Travels in Hungary with a Short Account of Vienna in the Year 1793, London 1797.
Tózsa-Rigó Attila, Ungarn im habsburgischen Handel des 16. Jahrhunderts. Im Mittelpunkt: die (süd- und nord)westlichen Handelsrichtungen, „Österreich. Geschichte, Literatur, Geographie” 2019, t. 63, S. 407–423.
Tüskés Anna, Magyarországi diákok a bécsi egyetemen 1365 és 1526 között [Ungarische Studenten an der Universität Wien zwischen 1365 und 1526], Budapest, 2008.
Wagner Johann Christoph, Beschreibung Ungarns und der Türckey. Grundrichtige Beschreibung des ganzen Aufgangs, sonderlich aber des hochlöblichen Königreichs Ungarn und der ganzen Türckey, Lindau 1978.
Weisz Boglárka, Debrecen kereskedelmi életének jogi háttere a középkorban [Der juristische Hintergrund des Handels von Debrecen im Mittelalter], in: Debrecen város 650 éves [Die Stadt Debrecen ist 650 Jahre alt]. Várostörténeti tanulmányok [Stadthistorische Studien], ed. A. Bárány, K. Papp, T. Szálkai, Debrecen 2011, S. 131–148.
Wolf Mária, A tatárjárás. Régészeti adatok a tatárjárás történetéhez [Die mongolische Invasion. Archäologische Daten zur Geschichte der mongolischen Invasion], „Archaeologiai Értesítő” [Archäologischer Anzeiger] 2018, t. 143, S. 117–150.
Zoltai Laios, Települések. Egyházas és egyháztalan falvak Debrecen mai határa és külső birtokai területén a XI – XV-diki századokban [Siedlungen. Dörfer mit und ohne Kirchen im 11.-15. Jahrhundert an der Grenze und in den äußeren Gebieten von Debrecen], Debrecen 1925.
Zsoldos Attila, Debrecen mint igazgatási központ a 14. század elején [Debrecen als Verwaltungszentrum in der Mitte des 14. Jahrhunderts], in: Debrecen város 650 éves [Die Stadt Debrecen ist 650 Jahre alt]. Várostörténeti tanulmányok [Stadthistorische Studien], ed. A. Bárány, K. Papp, T. Szálkai, Debrecen 2011, S. 49–66.
Pobrania
Opublikowane
Jak cytować
Numer
Dział
Licencja
Prawa autorskie (c) 2023 László Pósán
Utwór dostępny jest na licencji Creative Commons Uznanie autorstwa – Bez utworów zależnych 4.0 Międzynarodowe.
Statystyki
Liczba wyświetleń i pobrań: 86
Liczba cytowań: 0