Rural Change at the Urban Fringe: Suburbanization and Discursive Repositioning in Ballószög’s Relationship with Kecskemét (1954–2012)
DOI:
https://doi.org/10.12775.003Keywords
Hungary, suburbanization, post-socialism, urban-rural relationship, content analysisAbstract
This paper investigates the spatial and discursive transformation of the relationship between Ballószög, a peri-urban village in Hungary, and the nearby regional centre of Kecskemét between 1954 and 2012. The study contributes to broader debates on urban–rural relations, suburbanization, and post-socialist restructuring by analysing how proximity to an urban core shaped local development trajectories and identity formation. Drawing on a qualitative content analysis of 129 local and regional newspaper articles, the paper explores how discourses of dependency, integration, and autonomy evolved over time. The empirical findings reveal a three-phase developmental trajectory: a period of administrative separation and functional subordination (1954–1979), a transitional phase marked by spatial reconfiguration and emerging local agency (1980–2000), and a phase of integration characterized by increasing cooperation and regional embeddedness (2001–2012). A complementary vertical model is introduced to capture the structural deepening of the relationship alongside chronological shifts. The analysis shows that Ballószög’s trajectory cannot be understood solely through demographic or infrastructural data but requires attention to how local identity and spatial roles were negotiated discursively within the broader urban-peripheral context. The findings have relevance for understanding the dynamics of other post-socialist urban fringes, where similar inter-settlement asymmetries and identity dilemmas persist.
References
Bajmócy, P. (1999). A szuburbanizáció sajátosságai Pécs környékén. Földrajzi Értesítő, (1–2), 127–138.
Bajmócy, P. (2000). Szuburbanizáció a Szeged környéki tanyás településeken. In Integrált vidékfejlesztés V. Falukonferencia (pp. 469–474). Pécs: MTA RKK.
Bajmócy, P. (2001). A tanyaközség útja a népesedési adatok tükrében. In A. Duró (Ed.), Zákányszék földje és népe az ezredfordulón (pp. 65–90). Zákányszék: Zákányszék Község Önkormányzata.
Bajmócy, P. (2003). Az elővárosi fejlődés migrációs vonatkozásai az Alföldön. Alföldi Tanulmányok, 19, 84–98.
Bácskainé Pristyák, E., & Kókai, S. (2012). Az agglomerálódás és a szuburbanizáció jellemzői a nyíregyházi településegyüttesben, szuburbiában. Településföldrajzi Tanulmányok, 1(2), 87–103.
Becsei, J. (1993). A tanya-fogalom tartalmáról. Földrajzi Értesítő, (1–4), 35–39.
Becsei, J. (1995). Az alföldi város és a külterületi népesség. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézete. (Az OTKA T 4511 sz. kutatási téma 3. kiadványa.)
Becsei, J. (1996). Az alföldi tanyarendszer történeti földrajza. In S. Frisnyák (Ed.), A Kárpát-medence történeti földrajza (pp. 171–197). Nyíregyháza.
Becsei, J. (2004). A tanyarendszer jellegének változásai. In T. Csapó (Ed.), A hazai városok funkcionális morfológiája (pp. 16–29). Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola Társadalomföldrajz Tanszék.
Becsei, J. (2007). Vélemények a tanya kialakulásáról. In T. Csapó & Zs. Kocsis (Eds.), A kistelepülések helyzete és településföldrajza Magyarországon. III. Településföldrajzi Konferencia (pp. 16–23). Szombathely: Savaria University Press.
Belényi, Gy. (1998). Községi önállósítások az Alföld területén a XX. században. Limes, 2–3, pp. 161–177.
Brenner, N. (2004). New state spaces: Urban governance and the rescaling of statehood. Oxford: Oxford University Press. 351 p.
Cloke, P. (2006). Conceptualizing rurality. In P. Cloke, T. Marsden, & P. Mooney (Eds.), Handbook of Rural Studies). London: Sage. pp. 18–28
Csatári, B. (2004). A tanyák változásairól általában: A tanya, mint rendszer. In B. Csatári & A. Kiss (Eds.), Tanyai kaleidoszkóp: A 2002–2003. évi tanyakollégium munkájának eredményei (pp. 6–18). Kecskemét: MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete.
Dövényi, Z., & Kovács, Z. (1999). A szuburbanizáció térbeni-társadalmi jellemzői Budapest környékén. Földrajzi Értesítő, 48(1–2), 33–57.
Duró, A. (1995). A tanyai átalakulás szociálgeográfiai értelmezése a szegedi tanyarendszer példáján (Kandidátusi értekezés). Kecskemét: MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet.
Duró, A. (2000). Az alföldi tanyaközség történeti útja. In Gy. Horváth & J. Rechnitzer (Eds.), Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja. pp. 176–192
Erdei, F. (1976). Magyar tanyák (Hasonmás kiadás). Budapest: Akadémiai Kiadó. 270 p.
Fairclough, N. (1995). Critical discourse analysis: The critical study of language. London: Longman. 265 p.
Halfacree, K. H. (1993). Locality and social representation: Space, discourse and alternative definitions of the rural. Journal of Rural Studies, 9(1), pp. 23–37.
Hardi, T. (2002). Szuburbanizációs jelenségek Győr környékén. Tér és Társadalom, 16(3), pp. 57–83.
Hirt, S. A. (2012). Iron curtains: Gates, suburbs and privatization of space in the post-socialist city. Chichester: Wiley-Blackwell. 256 p.
Kristóf, A. (2018). A szuburbanizáció társadalmi-gazdasági hatásai és következményei a miskolci agglomerációban (PhD-értekezés). Debreceni Egyetem, Földtudományok Doktori Iskola.
Lefebvre, H. (1991). The production of space (D. Nicholson-Smith, Trans.). Oxford: Blackwell. 454 p. (Original work published 1974)
Lettrich, E. (1968). Kecskemét és tanyavilága (No. 9.). Budapest: Akadémiai Kiadó. 125 p.
Massey, D. (1994). Space, place and gender. Cambridge: Polity Press. 288 p.
Orbán, S. (1980). Tanyaközpontosítási, községesítési kísérletek a felszabadulás után. In A magyar tanyarendszer múltja. Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 362–398
Paasi, A. (2002). Bounded spaces in the mobile world: Deconstructing ‘regional identity’. Tijdschrift voor Economische en Sociale Geografie, 93(2), pp. 137–148.
Schumann, J. (2015). Költözési szándék és lakóhelyi szuburbanizáció a budapesti agglomerációban. In Gy. Hervainé Szabó (Ed.), A 21. század eleji államiság kérdőjelei Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola. pp. 319–333
Stanilov,K. (2007):The Post-Socialist City: Urban Form and Space Transformations in Central and Eastern Europe after Socialism. Springer.506 p.
Sýkora, L. (1999). Changes in the internal spatial structure of post-communist Prague. GeoJournal, 49(1), pp. 79–89.
Sýkora, L., & Bouzarovski, S. (2012). Multiple transformations: Conceptualising the post-communist urban transition. Urban Studies, 49(1), 43–60.
Szebényi, A. (2016). A lakóhelyi szuburbanizáció területi-strukturális jellemzői Pécs környékén (PhD-értekezés). Pécsi Tudományegyetem, TTK Földtudományok Doktori Iskola.
Tímár, J. (1993). Az alföldi szuburbanizáció néhány sajátossága. Alföldi Tanulmányok, 15, pp. 217–232.
Tsenkova, S. (2006). Beyond transitions: Understanding urban change in post-socialist cities. In S. Tsenkova & Z. Nedović-Budić (Eds.), The Urban Mosaic of Post-Socialist Europe (. Heidelberg: Springer pp. 21–50
Wodak, R., & Meyer, M. (2009). Methods of critical discourse analysis (2nd ed.). London: SAGE Publications. 216 p.
Woods, M. (2007). Engaging the global countryside: Globalization, hybridity and the reconstitution of rural place. Progress in Human Geography, 31(4), pp. 485–507.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 János Pintér
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
Stats
Number of views and downloads: 3
Number of citations: 0
