Der letzte Versuch des Deutschen Ordens zur Rückkehr nach Ungarn (1702–1731)

László Pósán

DOI: http://dx.doi.org/10.12775/OM.2016.009

Abstract


The Teutonic Knights’ Last Attempt at Returning to Hungary (1702–1731)

Subsequent to the expulsion of the Turks the Teutonic Knights made a last attempt (1702–1731) at returning to Hungary after its abortive attempts in medieval times (1211–1228 and 1429–1432). Emperor Leopold I sold the Jazygian and the two Cumanian districts to the Order of Knights, who had participated in the anti-Turkish war form 1664 onwards. The Jazygian and Cumanian districts enjoyed privileges from medieval times on; being directly subordinate to the crown, the inhabitants had never been burdened by dues to the landed overlords. The population in the districts and the Hungarian estates at large promptly protested against the sale, but the Teutonic Order was unable to come into possession of the districts, for an anti-Habsburg uprising of the Hungarian noble estates broke out in 1703 led by the aristocrat Ferenc Rákóczi 2nd while the Imperial military were engaged in a war against France in the West. But the peace treaty putting an end to the uprising in 1711 did not confirm the position of the Knights, for the Emperor restored the Hungarian estates into their privileges and the Act of 1715 ruled that the transaction of 1702 had been unlawful and the districts should regain their liberties on condition that the estates pay back the purchase price the Knights had paid. This, however, did not materialize owing to the renewed warfare againsts the Turks. With regard to a possible compensation, the Teutonic Order did not implement any settlement or any economic investment in the Jazyigian or Cumanian districts, nor did it draw any profit from them. In 1731, the Grand Master sold the title to the Jazygian and Cumenian districts to the House of Invalids in Pest and the Teutonic Order left Hungary for good.


Keywords


Military Orders; Teutonic Order; Hungary; Thurkish Wars; 18th century; European policy

Full Text:

PDF (Deutsch)

References


Zimmermann, Franz., Werner, Carl., edit. “Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen.” Vol. 1: 1191–1342. Hermannstadt: In Kommission bei Franz Michaelis, 1892.

Adriányi, Gabriel. “Zur Geschichte des Deutschen Ritterordens in Siebenbürgen.” Ungarn-Jahrbuch 3 (1971): 9–22.

Armbruster, Adolf. “Nachspiel zur Geschichte des Deutschen Ordens im Burzenland.” Revue Roumaine d’Histoire 18 (1979): 286–287.

Bagi, Gábor. A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848. Szolnok: Damjanich János Múzeum, 1995.

Bánkúti, Imre. A kuruc függetlenségi háború gazdasági problémái 1703–1711. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1991.

Barta, János. A kétfejű sas árnyékában. Budapest: Gondolat, 1984.

Barta, János. A 18. század története. Budapest: Pannonica, 2000.

Bérenger, Jean., Kecskeméti, Károly. Országgyűlés és parlamenti élet Magyarországon 1608–1918. Budapest: Napvilág Kiadó, 2008.

Cseh, Géza. “Kyau lovagrendi landkomtur 1714. évi jelentése a Jászkunságról.” In A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Bd. 19, edited by Maria Zádorné Zsoldos, 263–279. Szolnok: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, 2004.

Cseh, Géza. “A Nagykunság leírása az 1699. évi Pentz-féle összeírásban.” In A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Bd. 17, edited by Mária Zádorné Zsoldos, 195–220. Szolnok: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, 2002.

Demel, Bernhard. “Der Deutsche Orden in Mähren und Schlesien.” Jahrbuch der schlesischen Friedrich-Wilhelm-Universität zu Breslau 32 (1991): 29–68.

Demel, Bernhard. “Der Deutsche Orden seit 1525 – neue Aufgaben im Reich, in Österreich-Ungarn und seit 1929.” In Vergangenheit und Gegenwart der Ritterorden. Die Rezeption der Idee und die Wirklichkeit, edited by Roman Czaja, Jürgen Sarnowsky (Ordines Militares. Colloquia Torunensia Historica XI), 77–114. Toruń: TNT 2001.

Demel, Bernhard. “Franz Ludwig von Pfalz-Neuburg als Hoch- und Deutschmeister (1694–1732) und Bischof von Breslau (1683–1732).” Jahrbuch der schlesischen Friedrich-Wilhelms-Universität zu Breslau 36/37 (1995/1996): 93–150.

Esze, Tamás. “A Tisza-vonal védelme a kurucok ellen 1703–ban.” In Rákóczi-tanulmányok, edited by Béla Köpeczi, Lajos Hopp and Ágnes R. Várkonyi, 597–681. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980.

Galewski, Dariusz. “Das Mäzenatentum des Fürstbischofs von Breslau Franz Ludwig von Pfalz-Neuburg (1683–1732).” Jahrbuch des Wissenschaftlichen Zentrums der Polnischen Akademie der Wissenschaften in Wien 2 (2009) [2011]: 55–66.

Glassl, Horst. “Der Deutsche Orden in Burzenland und in Kumanien (1211–1225).” Ungarn-Jahrbuch 3 (1971): 26–47.

Glassl, Horst. “Ungarn im Mächtedreieck Ostmitteleuropas und der Kampf um das Zwischenland Schlesien.” Ungarn-Jahrbuch 5 (1973): 16–49.

Gonda, Imre., Niederhauser Emil. A Habsburgok. Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 1987.

Hoensch, Jörg K. Geschichte Polens. Stuttgart: Eugen Ulmer, 1998.

Hoensch, Jörg K. Die Luxemburger. Eine spätmittelalterliche Dynastie gesamteuropäischer Bedeutung 1308–1437. Stuttgart: Kohlhammer, 2000.

Hoffmann, Hans H. Der Staat des Deutschmeisters. Studien zu einer Geschichte des Deutschen Ordens im Heiligen Römischen Reich Deutscher Nation. München: Laßleben, 1964.

Horvath, Walter. “Die Deutschordensburgen des Burzenlandes.” Deutsches Archiv für Landes- und Volksforschung 7 (1943): 446–452.

Illéssy, János. “A Jász-Kunság eladása a Német Lovagrendnek.” Századok 39 (1905): 22–39.

Illéssy, János. “Kaganeck utinaplója a Jászságról 1703–ban.” Nagy-Kunság XXII/31 (1902): 1–2; XXVII/32 (1902): 1–3.

Joachim, Erich. “König Sigmund und der Deutsche Ritterorden in Ungarn 1429–1432.” Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichte 33 (1912): 108–115.

Kakucska, Mária H. “Orczy Lőrinc fordítástöredéke II. Rákóczi Ferenc fejedelem „Emlékiratok” című munkájából.” Erdélyi Múzeum Egyesület 68 (2007), 3–4: 180–186.

Kalmár, János. “A Spanyol örökösödési háború.” In A kora újkor története, edited by János Poór, 70–79. Budapest: Osiris Kiadó, 2009.

Kiss, István N. “Az 1707. évi Rákóczi-féle dicalis conscriptio.” In Rákóczi-tanulmányok, edited by Béla Köpeczi, Lajos Hopp and Ágnes R. Várkonyi, 87–112. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980.

Kiss, József. “Das erste Jahrzehnt des Deutschen Ordens in Ungarn (1702–1712).” Acta Historica Akademiae Scientiarum Hungariae 30 (1984), 1–2: 3–44.

Kiss, József. A Jászkun Kerület parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején (1702–1731). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1979.

Kiss, József. A Pesti Invalidus Ház jászkunsági földesurasága, 1731–1745. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992.

Krollmann, Christian. Politische Geschichte des Deutschen Ordens in Preußen. Königsberg: Gräfe und Unzer, 1932.

Martini, Friedrich. “Der Deutsche Ritterorden und seine Kolonisten im Burzenland.” Ungarn-Jahrbuch 10 (1979): 41–57.

Meltzer, Franz. Die Ostraumpolitik König Johanns von Böhmen. Ein Beitrag zur Ostraumfrage im 14. Jahrhundert. Jena: Gustav Fischer, 1940.

Müller, Georg E. “Die Ursachen der Vertreibung des Deutschen Ordens aus Burzenland und Kumanien im Jahre 1225.” Korrespondenzblatt des Vereins für siebenbürgische Landeskunde 48 (1925), 6–8: 42–68.

Őri, Péter. “A pestisjárványok demográfiai következménye a 17–18. századi Magyarországon.” In Történeti Demográfiai Évkönyv 2005, 115–162. Budapest: KSH NKI, 2006.

Papcostea, Serban. “Terra Borza et ultra montes nivium. Ein gescheiterter Kirchenstaat und sein Nachlass.” Siebenbürgisches Archiv 42 (2013): 30–39.

Perlbach, Max. “Der Deutsche Orden in Siebenbürgen.” Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichte 26 (1905): 415–430.

Pesty, Frigyes. A szörényi bánság és Szörény vármegye története. Vol. 1. Budapest: Akadémia Könyvkiadó, 1877.

Pósán, László. “Der Deutsche Orden im mittelalterlichen Ungarn.” Ordines Militares Colloquia Torunensia Historica. Yearbook for the Study of the Military Orders 17 (2012): 123–136.

Pósán, László. “Die Münzprägung des Deutschen Ordens in Siebenbürgen.” Acta Classica universitatis Scientiarum Debreceniensis 49 (2013): 73–79.

Pósán, László. A Német Lovagrend története a 13. században. Debrecen: Debrecen University Press, 1996.

Pósán, László. “Ordinul Cavalerior Teutoni în Transilvania.” Caiete de Antropologie Istorică 10 (2011), 2: 117–136.

Pósán, László. “Sigismund und der Deutsche Orden.” In Das Zeitalter König Sigmunds in Ungarn und im Deutschen Reich, edited by Tilmann Schmitt and Péter Gunst, 73–82. Debrecen: Debrecen University Press, 2000.

Prox, Alfred. “Die Burgen des Deutschen Ordens in Siebenbürgen.” Siebenbürgisches Archiv 1 (1962): 29–62.

Rhode, Gotthod. Die Ostgrenze Polens. Politische Entwicklung, kulturelle Bedeutung und geistige Auswirkung. Vol. 1: Im Mittelalter bis zum Jahre 1401. Köln, Graz: Böhlau, 1955.

Soós, Imre. A jászkun redemptio 1745. Budapest 2006.

Spurny, Frantisek. “Letzter Soldatenruhm der Deutschordensfeste Eulenberg.” In Acht Jahrhunderte Deutscher Orden in Einzeldarstellungen. Festschrift für Hochmeister P. Dr. Marian Tumler OT. zum 80. Geburtstag, edited by Klemens Wieser, 395–408. Bad Godesberg: Wissenschaftliches Archiv, 1967.

Srodecki, Paul. Antemurale Christianitatis. Zur Genese der Bollwerksrethorik im östlichen Mitteleuropa an der Schwelle vom Mittelalter zur Frühen Neuzeit. Husum: Matthiesen, 2015.

Szíjártó, István M. A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708–1792. Budapest: Osiris Kiadó, 2005.

Várkonyi, Ágnes R. A Királyi Magyarország 1541–1686. Budapest: Vince Kiadó, 1999.

Wirth, István. “A Jászkunság eladásának és visszaváltásának egyetemes történeti háttere.” In Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 149–150. Szolnok: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, 1981.

Zimmermann, Harald. Der Deutsche Orden in Burzenland. Eine diplomatische Untersuchung. Köln, Weimar, Wien: Böhlau, 2000.








ISSN (print) 0867-2008
ISSN (online) 2391-7512

Partnerzy platformy czasopism